121182. lajstromszámú szabadalom • Rádióvevőkapcsolás,aperiodikus zavarokat elnyomó eszközökkel

2 131179. venciájú (19) cső (18) vezérlőrácsáhoc vezetjük, amely csőnek még (20) katódája és (21) anódája van. A (20) katóda a (22) ellenálláson át a (23) földelési ponttal 5 van összekötve; ebbe az összeköttetésbe a (18) vezérlőrács kívánt előfeszúltségének szolgáltatására a (24) előfeszültségforrás< van beiktatva. A második (7) detektor (12) kimenőellenállásán fellépő fes.zültség <30 a (22) ellenálláson és a (24) feszültség­forráson fellépő feszültséghez képest ellen­tétes irányú. A (19) cső előfeszültsége úgy van megválasztva, hogy ez a cső nagy jelekei torzítás nélkül erősíthet. '15 Ama vezetők közé, amelyeken át a kis­frekvenciájú feszültség a visszaadókészü­lékbe jnt és amelyek ez esetben a (17) vezetékből és a földből állnak, a többrá­csos (25) cső és a kételektródás (26) cső 20 van beiktatva, amelyek mindketten a (19) cső bemenőkörével párhuzamosan kap­csoltak. A (26) csőnek a (17) vezetékkel összekötött (27) anódája, valamint (28) katódája van, amely utóbbi a (30) fe­•25 szültscgforráson át (29; pontnál földelve van. A (17) vezetéknek a (12) ellenállás; és a (26) cső (27) anódája között fekvő részében a (31) ellenállás foglal helyet, minek folytán a kételektródás (26) cső •30 a kisfrekvenciájú feszültség nagy ampli­túdóira határoló hatást gyakorol. Olyan jel vételekor, amelynek legnagyobb ampli­túdója a (30) feszültségforrás feszültsé­génél nagyobb, a (26) cső vezetővé válik :85 és ennélfogva e jel amplitúdóját határolja. Hogy azonban a (26) cső a kívánt jelet ne határolhassa, a (30) feszültségforrás feszültségét olyan nagyra választottuk, hogy a (26) cső minden olyan feszültségnél 40 zárt, amelynek értéke a kívánt jel legna­gyobb amplitúdója alatt van. A 2. ábrán az (A) görbe olyan egyen­irányítás után kapott kisfrekvenciájú vál­tófeszültséget mutat, amelyre a (33) za­-45 varóimpulzus helyeződött. A (26) cső az (A) görbét a (B) görbévé alakítja át, úgy­hogy a (33) zavaróimpulzus helyett a határolt amplitúdójú (34) zavaróimpul­zust kapjuk. A (34) zavaróimpulzust a :50 (25) cső útján valamely, a hallhatósági körzet felett fekvő frekvencia ütemében megszakítjuk. E célból a (25) Cső egyik rácsa, pl. (35) védőrácsa a hallhatósági körzet felett fekvő rezgéseket szolgáltató 55 (36) forrással van összekötve. Hogy a (35) rácson a kívánt pozitív előfeszültséget kap­juk, ezzel a (36) forrással a (37) egyen­áramú forrás van sorbakapcsolva, amely­nek negatív sarka (38) pontnál földelt. A (25) cső (39) katódája és (40) rácsá 60 (41) pontnál van földelve. A (25) cső, (42) anódája a (17) vezetékkel van össze­kötve. úgyhogy e cső anóda-katóda-impe­danciája a kételektródás (26) csővel pár­huzamos. Ha a (25) cső vezetővé válik, 65 akkor a (34) zavaróimpulzus a hallható­sági körzet felett fekvő rezgés ütemében megszakad és így a (43) impulzusok soro­zatává alakul át, amelyet a 2. ábrán a (C). görbe mutat. A (43) impulzusok a liallha- 70 tósági körzet felett fekvő rezgést alkatnak, amely a (44) szűrők útján elnyomható, amely utóbbi a (25) és (26) csövek mö­gött fekvő helyen a vevő kisfrekvenciájú részébe van bekapcsolva. Az 1. ábrán be- 75 mutatott kapcsolásnál a (44) szűrő a so­ros (45) fojtótekercsből és a két (46) kon­denzátorból áll. amely utóbbiak a (47) pontnál földeltek. A szűrő a (49) csatoló­ellenállás és az (50) csaiolókondenzátor 80 útján a (19) cső (21) anódájálioz van csatolva. A (44) szűrő kimenőfeszültségét a 2. ábrán (D) görbe mutatja, amelyből kitűnik, hogy a zavaróimpulzus most már az igen kis amplitúdójú (51) impul- 85 zusra korlátozódott. Ezt a kimenőfeszült­séget az (52) vezetéken át a visszaadóké­szülékhez vezetjük. Annak biztosítására, hogy a kisfrekven­ciájú feszültség ütemes megszakítása csak 90 zavar fellépte alatt következzék be. a (25) csövet a felfogott jel vezérli. E célból) az (55) egyenirányítót alkalmazzuk, amely­nek (56) anódája, valamint (57) katódája van és amely az (58) tekercs útján kö- 95 zépfrekvenciájú erősítőhöz van csatolva. A kételektródás (55) cső kimenőkörében az (59) ellenállás van és e kör a (62) ve­zeték útján a (25) cső (63) rácsával van! összekötve, úgyhogy az (59) ellenállás 10C mentén fellépő feszültség, pozitív kapcsá­val a (60) pontnál földelt (61) egyenfe­szültségforrás feszültségével sorosan jut a (63) rácsra. A (61) áramforrás feszült­sége úgy van megválasztva, hogy a (25) 10E cső mindaddig zárt, amíg a felfogott jel amplitúdója meghatározott küszöbérték alatt fekszik, úgyhogy ez esetben a (36) generátor előállította, a hallhatósági kör­zet lelett fekvő rezgés nem jut a (17); ll( vezetékbe. Mihelyt azonban olyan zavar lép fel, amelynek amplitúdója az említett küszöbérték felett van, a feszültség az (59) ellenállás mentén annyira növekszik, hogy a (25) cső vezetővé válik és a zia- llí varóimpulzus a fentleírt módon ütemesen megszakad. >

Next

/
Oldalképek
Tartalom