121177. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kazeinből előállított műrostoknak erjedésre való hajlandóságuk csökkentésére

Megjelent 1939. évi augnsztus hó t-én. • MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG 121171

;. SZÁM. IV/h/1. OSZTÁLY. — M. 11232. ALAPSZÁM. Eljárás kazeinből előállított műrostoknak erjedésre való hajlandóságuk csökkentésére* „Montecatini" Societa Generale per l'Industria Mineraria ed Agricola cég- Milanóban. A bejelentés napja 1938. évi iebruár hó 23-ika. Olaszországi elsőbbsége 1937. évi március hó 25-ike. Ismeretes, hogy a kazeinből készült inűrostok nedves állapotban könnyen erjednek. Azonkívül sokkal inkább erjednek az 5 előzőleg forralásnak alávetett rostok, mint azok, amelyeket csak hideg vagy langyos ^ vízzel nedvesítettek. A forralás közben jelenlevő ásványi vagy szerves savak is, még rosszabbá te-10 szik a rostok állapotát és növelik az erjedési folyamatot, aminek következménye penészképződés. Ebből következik, hogy a savanyú, vagy krómfesitékanyagokkal való rendes 5 festési eljárás, amely savanyú közegben való hosszabb forralást tesz szükségessé, a rostokra különösen károsan hat, amenynyiben azokat nagy mértékben a rothadásnak teszi ki. Ez a jelenség csekélyebb 0 mértékben jelentkezik, ha a festést savanyú, vagy direkt festékanyagokkal végezzük 70—80 G°-on gyengén savanyú, vagy semleges közegben, míg ellenben a bázilcus festékanyagokkal való festés, amit 25 rendesen alacsony (mintegy 30 C°) hőmérsékleten végzünk, a rostra nézve a legkevésbé káros. Azt találtuk már most, lia nyers vagy festett rostokat is alkalinos toluol-klór-0 szulfonamidsók vizes oldatával kezelünk, akkor az erjedési folyamatnak és a P0-nészképződésnek nagy mértékben gátat vetünk. A savanyú vagy krómfestékanyagokkal festett rostok is, amelyeket tehát 5 hosszabb ideig forraltunk savanyú közegben. nincsenek már a rothadásnak alávetve, ha azokat utólag ily oldattal kezeljük, még akkor sem, ha egy hónapnál hosszabb ideig is vannak nedves állapotban. íO Ez tulajdonképeni specifikus hatásnak tekinthető, ha a rendes rothadás elleni és az erjedést gátló szerek majdnem hatástalanoknak mutatkoznak. A találmány nagy horderejű jelentő- 45 sége kazaein- vagy hasonló rostok festésénél szembeszökő, minthogy a festés gyakorialti kivitele az eddig sérelmezett hátrányok nélkül mehet végbe. A kezelés kevert rostokkal is alkalmuk 50 ható. 1. példa: A kazeinből készült rostokat 2% feketekék B alizarinnal szokásos módon festjük, vagyis mintegy másífél óráig tartó forralással s utána következő kró- 55 inozással. A mosott rostokat rendes, vag> langyos hőmérsékleten (kb. 30 C°-on) 15 percig oly oldatba visszük, amely literenként 2—3 g nátriumsót tartalmaz ortovagy para-toluol-klór-szulfonamidból. 60 2. példa: A kazeinból kapott rostokat kb. egy óráig festjük 70 C°-on 3% (4BS) libia sarlach-chal. A mosott rostokat, úgy mint az 1. példában, oly oldatba visszük, amely literenként orto- vagy para-toluol- 65 klórszulfonamid 1—2 g nátriumsóját tartalmazza. 3. példa. Az egyenlő részekben természetes gyapottal kevert kazeinrostokat 3% szilárd (G) Fuller-vörössel festjük kb 40— 70 50 percig gyengén savanyú közegben 90— 95 C°-on. A mosott rostokat, úgy mint az 1. példában oly oldatba visszük, amely li-