121172. lajstromszámú szabadalom • Egyenáramhozzáadás kondenzátorcsatolású távolbalátóerősítőknél

121172. 3 zatát is önmagában, amennyiben elegendő váltakozófeszültség áll rendelkezésre, a találmánybeli eljárás szerinti abszolútértékekre lehet szabályozni, ha a képnek 5 egyenáram szempontjából helyes visszaadására e fokozatban súlyt helyezünk, anélkül, hogy szükséges volna az után Ikapcsol! fokozatokat esetleg egyenáramcsatolás útján egy szabályczott fokozattal 10 összekötni. A találmány szerinti kapcsolás, mely röviden egyenirányítón át való visszacsatolásnak nevezhető, nemcsak az adóerősítőben, hanem a távcJbalátóvevő 16 végfokozatán is előnyösen alkalmazható. A 3. ábra egy ennek megfelelő kapcsclást mutat be. A vevőfokozat nagy nehézsége eddig az volt, hogy az árnyalatfrekvenciákhoz a (10) erösítfícsövet arra a (11) 20 egyenirányítóra galvánosan kényszerültünk rákapcsolni, amelyik a hordófrek venciát egyenirányítja. Ameddig a (11) egyenirányító csak egy kétsarkú egyenirányító, ez az eljárás még keiesztül-25 vihető. Ha azonban háromsarkú (11) csövet alkalma zunk, melynek külön anódfeszültségie van szüksége, akkor a (10) és (11) csövek közötti egyenáramú csatolásnál nagyon is nem kívánatos ellen-30 csatolások állanak elő, amelyek abban nyilvánulnak, hogy az egyenirányító anódfeszültsége annál kisebbé válik, mennél erősebben van az egyenirányító gerjesztve. E nehézségek a telepüzemnél 35 természetesen nincsenek meg, a hálózati üzemnél azonban legfeljebb stabilizátor -berendezésekkel, tehát nagy költséggel kerülhetők meg. A találmány szerint a (11) detektor és a to (10) végcső közötti egyenáramú csatolás teljesen elejthető. Ehelyett (2) tömbkondenzátor útján kondenzátoi csatolást választunk és a (10) végfokozatot egyedül a (6) egyenirányítón át való visszacsatolás 45 útján állandó alapra szabályozzuk. Ha pozitívadók vételéről van szó, akkor a találmány értelmében a (10) végfokozatot teljesen emisszióval tartjuk üzemben és ezt az emissziót lefelé szabályozzuk. 50 Fordítva járunk el a találmány értelmében negatívadók vételénél. Ezáltal a kép számára mindig az egész jellemzővonalhosszúság rendelkezésre áll. A 3. ábrán a kapcsolás pozitívadás szá-55 mára van megrajzolva. Rácsélőfeszültség tehát nem szükséges, hanem a (3) levezetőellenállás a katódra van kapcsolva (amíg csak az anódfeszültséget nem választjuk túl magasra.) Célszerűen a (10) végfokozat számára ötsarkú csövet vá- 60 lasztunk. Felismerhetjük itt a (7) feszültségosztót a (9) csatolókondenzátorral és a (6) egyenirányítót. A (7)feszültségosztó beállításával kezünkben van az, hogy a (10) végfokozat a jelkijáratát a (4) ellen- 65 álláson mely közvetlenül a (12) Braunféle csőhöz van galvanikusan kapcsolva, úgy állítsuk be, hogy a szinkroncsúcsok pontosan a nyugalmi értéken keletkezzenek és azt soha el ne hagyják, függet- 70 lenül attól, hogy hogyan néz ki a képmoduláció. Annak a lehetőségével, hogy a (11) detektorhoz és (13) munkaellenállásához (2) kondenzátorcsatolást alkalmazhatunk, csupán abba a helyzetbe 75 kerülünk, hogy a detektornak kielégítően magas anódfeszültséget adhatunk, úgyhogy ez még erős gerjesztési viszonyok mellett tehát az erősítő erős lejárati amplitúdói esetén sem laposodik el soha 80 anódfeszültség hijján, azaz az anódfeszültség nem csökken akkor sem túlságosan. Detektorként oly rácsvezérlésű ikerháromsarkú cső van felrajzolva, mely már nagysorszámú képek vételénél isme- 85 retes és amelynek az az előnye van, hogy ez egyrészt, szemben a kétsarkú csővel, kisfrekvenciájú erősítést ad és hogy másrészt a kép hordozóhullámát magától kiküszöböli. 90 Miután a végfokozat a (6) egyenirányítón át való találmány szerinti visszacsatolással az ,,alapra'' van szabályozva, a (15) rögzített előfeszüitségű (14) egyenirányítót a kijáratra galvánosan lehet 95 rákapcsolni és ily módon lehet a szinkronjeleket, függetlenül a mindenkori képmodulációtól, a csúcsértéktől a (15) levágási értékig a (7) potencióméterből és a (16, 17) ki választótranszformátorokon 100 át rövid és hosszújelekké szétbontani. Negatív adások vételére a (6) egyenirányítót egyszerűen átsarkítjuk, a (10) végcsőnek negatív előfeszültséget adunk egész az emisszió eltűnési pontjáig és a 105 (14) szinkronegyenirányítót is átsarkítjuk, mimellett más (15) előfeszültség válik szükségessé. Gyakorlatilag előnyös mindkét (6) és (14) egyenirányítót közösburában egy kettős-kétsarkú csővé egyesíteni, no A szinkronizálás igen egyszerű módon azáltalis történhet, hogy a (16,17) transzformátorokat a (16a, 17a) helyre, azaz a (6) visszacsatolási egyenirányító áramkörébe kapcsoljuk be. Ugyanis ez áram- 115 körben csak akkor folyik áram, ha a (6)