121169. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vasúti kocsikapcsoló

121169. Szabadalmi igények: 1. A 118.460. számú törzsszabadalom 1—36. igény pontjaiínak bármelyikében védett önműködő vasűti kapcsoló ki­viteli alakja, melyne jellemző, hogy ia kapcsolófejen legalább két, a fejek löketét korlátozó ütközőfelület (8, 9) úgy van elrendezve, hogy ezek a felü­letek és a kapcsolócsapnak a vonóerőt átvivő orrfelülete (41) a kapcsolófej harántirányú középsíkjában vannak és az ütközőfelületek (8, 9) súlypontjai a kapcsolófej függőleges hosszirányú kö­zépsíkjában, a kapcsolófej hossztenge­lyén (T) kivül fekszenek. 2. Az 1. igénypontban védett önműködő vasúti kapcsoló kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a kapcsolófejnek há­rom, a fejek löketét határoló ütköző­felülete van, melyek közül az egyik (9') a fej harántirányú kö:zépsíkja (Q—Q) előtt, a másik (9") a fej ha­rántirányú középsíkja mögött fekszik, a két felület eredő súlypontja azon­ban a harántirányú középsíkban van. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok bármelyi­kében védett önműködő vasúti kap­csoló kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a fejek löketét határoló ütköző­felületek egyike (8) a fej két kiugrása közötti léc (7) elülső felülete. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyikében védett önműködő vasúti kapcsoló ki­viteli alakja, melyre jellemző, hogy a fej alsó kiugrása (3', 4') és laféjr függőleges harántirányú középsíkja (Q—Q) mögött fekvő, lefelé meg­hosszabbított függőleges terelőfelület (14) között rézsútosan lefelé irányuló vályú (M) van. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyikében védett önműködő vasúti kapcsoló ki­viteli alakja, melyre jellemző, hogy a fej felső felének függőleges terelőfe­lületein e felületekből kiugró lécek (13, 13') vannak. 6. Az 1—5. igénypontok bár melyikében védett önműködő vasúti kapcsoló ki­viteli alakja, melyre jellemző, hogy a kapcsoló két oly kapcsolófejből van, 50 melyeknek azonos elhelyezésű kiug­rásai (3, 4, 3', 4'), illetőleg terelő­élei (6, 6! ) a két fejen különböző mértékben nyúlnák előre, illetőleg kü­lönböző hosszúak. 55 7. Az 1—6. igénypontok bármelyikében védett önműködő vasúti kapcsoló ki­viteli alakja, melyre jellemző, hogy a kapcsolófej terelőfelületei, a löke­tet korlátozó felületei és központosító 60 felületei (3, 4, 3', 4', 14, 8, 9, 10, 11. 12, 12', 13, 13') függőlegesek, vagy ré­zsútos elhelyezésűek. 8. Az 1—7. igénypontok bármelyikébien védett önműködő vasútti kapcsoló ki- 65 viteti alakja hengeres kapcsolócsappal, melyre jellemző, hogy a kapcsolócsap (19) hossztengelye (32) a kapcsolófej harántirányú középsíkja (Q—Q) előtt fekszik. 70 9. Az 1—8. igénypontok bármelyikébien védett önműködő vasúti kapcsoló ki­viteli alakja, amelyet a kapcsolócsap belsejébe nyúló, a kapcsolófejen meg­erősített rugótányér (34) jellemez, 75 mely egyben a kapcsolócsapot (19) kioldó emeltyű (32) felfekvőfelületét alkotja. 10. Az 1—9. igénypontok bármelyikében védett önműködő vasútti kapcsoló ki- 80 viteli alakja, melyre jellemző, hogy a vonóerőt a kapcsolófejről a vonóho­rogra a vonóhorog szokásos furatán (22) átmenő oly kengyel (20) viszi át, melynek két szára (23) a kap- 85 csolófej két vezetékében (24) eltolha­tóan ágyazott. 11. A 10. igénypontban védett önműködő vasúti kapcsoló kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az egyik vezeték (24) 90 a kapcsolófejjel oldhatóan összekötött szárnyban (25') van. 12- A 11. igénypontban védett önműködő vasúti kapcsoló kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy; a szárnyat (25') a kap- 95 csolófej jel összekötő csap (28) sza­kadó elem. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budauest

Next

/
Oldalképek
Tartalom