121158. lajstromszámú szabadalom • Ellenőrzőberendezés kondenzvízgyűjtő- és elvezető edényekhez

2 1551158. nézőüveget és az ellenőrző berendezés szelencéjét oly; erősre méretezzük, hogy a kondenzvízgyűjtő- és elvezető edény a teljes üzemnyomást kibírja. A találmány sze-5 rinti elrendezésnek az a következménye, hogy csak a tényleges friss gőz látható, mert a kondenzvízből keletkező gőz csak a kondenzvízgyűjtő- és elveziető edény mögött a kondenzvíz nyomásának csökkenése 10 következtében áll elő, tehát a kondeinzvízgyűjtő és elvezető edény előtt levő nézőüvegbein még eg3T

átlaláii nincs is jelen. A találmány szerinti ellenr

őrző berendelés tehát a kondenzvízgyűjtő- és elveziető edény 45 egyértelmű, biztos ellenőrzésiét lehetővé teszi. Az eddigi, kondenzvízgyűjtő- és elvezető edény mögött elhelyezett nézőüvegekkel kapcsolatos tévedések tehát teljesen elkerülhetők, minthogy a találmány sze-20 riinti kiképzés, mint alább látni fogjnk, a gőznek és víznek éles elválasztását lehetővé teszi. Az 1. ábra a találmányi gondolat kiviteli példáját mutatja. A kondenzvíz az elillanó 25 gőzzel együtt (a) csöcsonkon át áramlik be az ellenőrző berendezés (b) szele,noéjébe, mely (g) csőcsonk segélyével csatlakozik a (h) kondenzvízgyűjtő- és elvezető edény belépőcsővébe. A gőzáram és kon-30 denz vízáram elválasztása a találmány szerint (c) vezetékdudorral jön létre, mely dudor legalsó éle az (a) és (g) belépő és kilépőcsonk keresztmetszetének legalsó pontja alatt fekszik és (d) vájatba 35 nyúlik bele. A (h) kondenzvízgyűjtő- és elveziető edényhez folyó kondenzvíz: először a (d) vájatot tölti meg és csak akkor folyhat tovább az edényhez, ha a vájalf az (a, g) csonkok keresztmetszetének leg-40 alsó pontjáig megtelik. Akkor azonban az (f) víztükör oly magasan áll, hogy a (c) vezetékdudor bemerül a víztükörbe. Az átfolyócsatornának a találmány szerinti ily kiképzése folytán elérjük azt, hogy a (d) 45 vájatból mindaddig semmi gőz nem távozik el, míg a (c) vezetókdudorig egészen vízzel tele van, tekintet nélkül arra, hogy sok, kevés, vagy egyáltalán semmi kondenzvíz folyik át. Az (e) nézőüvegben, :50 mely a (d) vájat falában levő kivágáis felett van elhelyezve, tehát amíg csak kondenzvíz folyik át, a nézjőüveg egésiz hosszában, mindig víz mutatkozik a (c) vezetékdudor alsó széle és a (d) vájat ;55 feneke között. Mihelyst azonban gőz áramlik át a kondenzvízgyűjtő- és elveziető edényhez, a kép rögtön teljesen megváltozóik. A gőznek ugyanis szintén a (c) ve-zetókdudor alatt kell átáramlania. Miinlthogy azonban fajsúlya kisebb, mint a víz- 6< nek, felül áramlik. A gőz tehát lenyomja a víztükröt és pedig annál jobban, minél nagyobb az átlépő gőzmennyiség (2. ábra). Az (f) víztükör leszorítását az (e) nézpüvegben világosan meg lehet figyelni. Kü- 6í lönlegcs esetekben recézett üveget is lehet használni, amely reflexhatás folytán a vízállásnak különösen éles megfigyeléséi teszi: lehetővé. A találmány szerinti elrendezéssel tehát nemcsak azt a tényt lehet biztosan 7( megállapítani, hogy gőz távozik el, hanem egyúttal az átáramló gőznek a mennyiségét is becsülni lehet, mert a vízállás lenyomásának mértéke egyúttal az átáramló gőzmennyiség mértébe is. 71 Az elleniőrző berendezés átfolyó csatornájának keresztmetszetét a találmány szerint úgy kell méretezni és úgy kell kiképezni, hogy azon át a gőz és víz teljesen örvénylés mentesen, szabadon, lamináris 8C áramban folyhasson át. A tör vény lés tehát nem fordul elő. Az is fontos, hogy a nyugvói gőzt nem jelzi a készülék (1. ábra), haneml csak az áramló gőzt, úgyhogy tehát tényleg csak az a gőz lesz látható, ami a kon1

- 86 denzvízgyűjtő- és elvezető edényen át táivozik, tehát mint veszteség tekintetbe jön. A (c) vezetékdudor felett a találmány szerint még lehet egy áteresztő csatornáit kiképezni (3. ábra), amelyen keresztül 90 bizonyos gőzmennyiség eltávozhat, anélkül, hogy a nézőüvegben látható volna. Ezzel elérjük azt, hogy jelentéktelen kis veszteségek (pl. a kondenzvízgyűjtő- és elvezető edény hősugárzása következtében stb.), 95 amelyek nagyrészt elkerülhetetlenek, niém adnak okot a kondenzvízgyűjtő- és elvezető edény szükségtelen kicserélésére. A találmány további kiviteli példáját mutatja a 4. ábra. A gőztől visszaszorított 10< víztükör itt a csőalakú zárt üreges (k); testben foglal helyet, mely üvegből áll, vagy átlátszó ablakkal van ellátva. A kondenzvíz ismét (a)-nál lép be a (b) szelencébe és (g) -nél a (h) kondenzvízgyűjtő- lOí és elvezető edénybe. A kondenzvíz vagy a gőz betópése a csőalakú (k) testbe ~(i) nyíláson iát történik, a kiáramlás al

z (m)| levezetőcső hosszú (1) hasítékán át. Amíg gőz nincs jelen, a kondenzvíz a (k) cső- 11C sizerű testben a legmagasabb lielyzétbetni áll (4. ábra). Gőz eltávozásakor a gőz Mfelé távozik, úgy hogy a csőszerű tieslt; kupolájában egy gőzpárna képződik. Minthogy a gőz csak a keskeny hasítékon tá- lifi vözhat el, az (f) víztükört a gőiz mennyiségéhez képest többé vagy kevésbé le-