121129. lajstromszámú szabadalom • Optikai és akusztikai jelzéssel dolgozó vevő célrepüléshez

121139. 3 bői jobbra vagy balra kitér. Ismert kapcsolással mindig elérhetjük, hogy a mutató balra tér ki, ha a repülőgép a cél irányából balra tér el és fordítva. A jelzés •5 ily módját a gyakorlatban „helyzetjelzés"-nek nevezik. A 3. ábrában a (JN) műszert terhe'ő feszültség időbeli lefolyását ábrázoltuk és pedig arra az esetre, amikor az adó a 10 mellérajzolt nyíl irányában van. Mint ismeretes, hasonló módon hajtható végre a célrepülés akusztikai jelzéssel is. Ez esetben a műszert fejhallgató helyettesíti. Az (U2

) átkapcsoló és az (S) 15 egyenirányító elmaradnak. A repülési irány oldalirányú eltérésének a hallgatóban való megállapíthatósága végett ez esetben az átkapcsolás frekvenciáját is másképen kell választani éspedig cél-20 szerűen úgy, hogy az átkapcsolás komplementáris Morse-jelek, célszerűen az e-t, vagy az a-n betűk jeleinek ütemében történjék. A 4. ábrában a fejhallgatót terhelő feszültség időbeli lefolyását arra 25 az esetre ábrázoltuk, amikor az átkapcsolás az e-t jelzés ütemében történik és a vevő a mallérajzolt nyí1

irányában van. A rajzolt görbe a kisfrekvencia burkoló görbéje. Látható, hogy a hallgatót terhelő m feszültségek amplitúdói egyenlők és a hallgatóban tartós hang hallható. Ha a repülőgép az adó irányából oldalt kitér, akkor a két jel közül az egyik vagy a másik nagyobb hangerővel jelentkezik. 35 Ismeretes, hogy az akusztikai jelzés optikai jelzéssel is kiegészíthető. Az 5. ábra ily kapcsolást tüntet fel. A hallgatóhoz (Tr

) transzformátoron és (S) egyenirányítón át oly további (Tr

a

) transzfor-40 mátor van párhuzamosan kapcsolva, amelynek szekundér oldalán ballisztikai (Jb) jelzőműszer van. Ily műszernél pl. a forgórendszer inhomogén mezőben forog és a forgócséve nagyobb kitérések esetén 45 kisebb erősségű mezőben van. Az 5. ábrában feltüntetett elrendezés működésmódját a 6a., 6b és 7a., 7b. ábrákkal kapcsolatban ismertetjük. Hogy a (Jb) jelzőműszer működés-50 módj át minél érthetőbbé tegyük, feltettük hogy a 6a. és 6b. ábrák esetében csak az (e) betű, míg a 7a. és 7b. ábrákban vázolt esetben csak a (t) betű jelei észlelhetők. Ha a repülőgép a célirányból, 55 tehát az adó irányából kitér, mindkét jel különböző amplitúdóval jelentkezik. Ha pl. csak az (e) jel észlelhető, úgy az (S) egyenirányítón a 6a. ábrán látható (E) felülettel ábrázolt egyenáram folyik át. A (Tr

2

) transzformátor szekundér oldalán 60 a 6b. ábrában feltüntetett áramlökések indukálódnak. A 7a. és 7b. ábrák azt az esetet tüntetik fel, amikor csak a (t) betű észlelhető. Az (S) egyenirányítón át folyó egyenáramot a (T) felület ábrázolja. A gf, 6n. és 7b. ábrákból látható, hogy a két, egymáshoz közeleső áramlökés közül a pozitív áramlökés először jelentkezik, ha az (e) betű jelei vannak túlsúlyban és a negatív áramlökés, ha a (t) betű jeleinek 70 energiája nagyobb. Minthogy, mint már említettük, (Jb) ballisztikus műszer, így az csak az először érkező áramlökésre lép működésbe, tehát nagyobb hangerejű (e) jel esetén az egyik oldalra, nagyobb hang- 75 erejű(t)jel esetén a másik oldalra tér ki. A látható jelzés ily módjánakazonbanaza jelentős hátránya van, hogy a ballisztikus jelzőműszerek légköri zavarokra is működésbe lépnek és így könnyen téves őrien- so tálódást okozhatnak. Ez ismert berendezések hátrányait a találmány értelmében azzal küszöböljük ki, hogy azoptikai és akusztikai helyzetjelzést egymással kombinálva alkalmazzuk, 85 mégpedig azonos jelek ritmusában működtetett kapcsolóberendezéssel és komplementer Morse-jelek ritmusában működtetett kapcsolóberendezéssel együtt, melyek akként működnek együtt, hogy 90 az antennarendszerrel felvett energia a komplementer ritmusban működő kapcsolóberendezés minden kapcsolási helyzetében hangfrekvenciás erősítőberendezést mindenkor az azonos jelek ritmusá- 95 ban működő kapcsolóberendezésnek csak az egyik vételi kardioidához tartozó kapcsolási helyzete alatt befolyásol. Viszont az antennaenergia az optikai jelzőberendezést csak az azonos jelek ütemében 100 működtetett kapcsolóberendezés útján vezérli. A találmány lényege eszerint abban van, hogy az erősítőt az egyik, illetőleg a másik vételi kardioida esetében meg- 105 lévő kimenőenergia mértékével arányosan vezéreljük éspedig úgy, hogy a különböző erősítőhatások mindegyikéhez a komplementer jelek ritmusában átváltó kapcsoló egy-egy meghatározott helyzete tartozik. 110 Ezzel a hangfrekvenciás feszültség, amely a komplementer Morse-ütemben átváltó kapcsolóberendezésbe jut, a kapcsolóberendezés egyik kapcsolási helyzetében az egyik vételi kardioida esetében meg- 115 lévő kimenő energia mértékével arányo-