121124. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés könnyen oxidáló fémeknek kis használati mennyiségekre való osztására alkalmas fémcsövekbe zárására

Megjelent 1939. évi augusztus hé 1-én. MAGYAR KIKÁLII SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 131124. SZÁM. Vll/h. (Víl/j.) OSZTÁLY. — Sch. 3682. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés könnyen oxidáló fémeknek kis használati mennyiségekre való osztására alkalmas fémcsövekbe zárására. Sclioeller Artúr gyáros, Hellenthal-Eifel. A bejelentés napja 1938. évi június hó 20-ika. Németországi elsőbbsége 1937. évi június hó 23-ika. Hogy a nagymértékben evakuált üvegburák tömeggyártásához használt könnyen oxidáló fémeket, főleg báriumot, lehetőleg csekély oxidációs veszteséggel, az 5 evakuálás után az üvegbúrákban vissza­maradt oxigénmaradékok eltávolításához szokásos darabkákra oszthassák, a meg­osztandó fémdarabot eddigelé, rúd alak­jában, fémcsőbe zárták és a köpenycsö-0 vet, a benne elhelyezett könnyű fémmel, pl. báriummal együtt megfelelő hosszú­ságú darabkákra vágták. A szélvágás foly­tán egyúttal a levágott köpenycső-darabka végei, bizonyos mértékben, el is záródtak. 5 Az ismertetett eljárásnál, az elvágandó fémrudak kokillákban öntött rudak vol­tak, melyeket pl. vörösréz-, nikkel-bur­kolócsövekbe toltak. Mivel ez az eljárás an­nál nehezebben foganatosítható, minél ki­!0 sebb a csőátmérő, a báriumnak ily módon elérhető oszthatósága aránylag korlátolt. A csőhüvelybe zárás az oxidációval szem­ben is csak korlátolt védelmet nyújt, mert a külön öntött fémrúd nem képes a bur­>5 koló cső belvilágát rés nélkül kitölteni. E hátrányokat a találmány azzal kü­szöböli ki, hogy az elosztandó fém nem szilárd rúd alakjában kerül a köpeny­csőbe, hanem megömlött állapotban oly 10 módon, hogy a fémet, vákuumban, a kö­penycsőbe öntjük, úgyhogy a fém a kö­penycső üregét teljesen kitölti. A köpeny­csövet azután, a benne lévő könnyűfém­magggal együtt, húzásnak vetjük alá; a 55 húzás közbeni nyúlás folytán keresztmet­szete a kívánt mértékre szűkül. Az át­mérő nagyságához képest tehát a gyakor­latilag még feldolgozható hosszúságú cső­darabban foglalt fém mennyisége, a min­denkori szükségletnek megfelelő, csekély, 40 de megbízhatóan meghatározható mér­tékre csökkenthető. A köpenycsövek kiöntését könnyen oxi­dáló fémmel az a körülmény könnyíti meg, hogy a köpenycső a kiöntésnél na- 45 gvobb átmérőjű, mint a megosztásnál. ÁmL bár a figyelembe jövő fémek, pl. bárkim és ötvözetei, szilárd állapotban, rendkí­vül kis mértékben képlékenyek, úgyhogy az azokból öntött rudaknak, húzással, vagy 50 más efféle műveíei tel, kisebb átmérőjűvé ala­kítása gyakorlatilag" ki van zárva, azt ta­láltuk, hogy a rideg" anyagú rúd, mag­ként, kellő ellenállóképességű, képlékeny fém-burkolóköpenybe. pl, vascsőbe hézag- 55 mentesen bezárva, a köpenycsővel együtt minden nehézség nélkül nyújtható. Ez az alakváltozás úgy megv végbe, hogy a rideg fémmassza a vékonyított cső üre­gét is teljesen kitölti. Ez okból az ismer- 60 tetett eljárás alkalmazásánál a fémmag­nak a köpenycső megosztásával kapott részmennyiségei sokkal egyenletesebbek lesznek, mint eddig- Ezért az adott esetben szükséges, legkisebb bárium-mennyiséget 65 meghaladó felesleg, amelyre az elosztás egyenlőtlensége miatt volt szükség, igen csekély törtrész,r« csökkenthető és így a könnyen oxidáló fém sokkal gazdaságo­sabban dolgozható fel. 70 Az eljárás kivitelére a csatolt rajzban függélyes hosszmetszetben szemléltetett be­rendezés előnyösen alkalmazható. A berendezés munkatere a csőalakú, cél­szerűen függélyes, fölül zárt (1) vastar- 75 tályból áll, amelynek alsó szájnyílását (2)

Next

/
Oldalképek
Tartalom