121109. lajstromszámú szabadalom • A motorbenzin forrási körzetén belüli forrpontú szénhidrogének keverékét tartalmazó motortüzelőanyag, valamint eljárás jégkristályok képződésének megakadályozására ilyen tüzelőanyagokban
2 131109. kapcsoljuk mindaddig, amíg az erőgép hője a jégkristályokat megolvasztja, amikoris közben a repülőgép többi erőgépeit használjuk, ez a megoldás azonban 5 nem mindenkor lehetséges, továbbá minden esetben bizonyos rizikóval jár, mivel a többi erőgépet szükségtelenül megterheljük, e megoldás továbbá nem is kívánatos, mert a repülőgép vagy a léghajó 10 normális működését megszakítja. Igen beható tanulmányozások és kísérletezések után megállapítottuk, hogy a jelzett nehézség legyőzhető azzal, hogy a motortüzelőanyaghoz rendkívül kis 15 mennyiségben előnyösen vízben oldható alkoholt, vagy más fagyás elleni szert adunk. Ismeretes a múltból olyan javaslat, mely szerint egy belső elégésű erőgép 20 táprendszerében a levegő-tüzelőanyagkeverékbe vízben oldható, fagyás elleni anyag 2—15%-át fecskendezik (a használt folyékony tüzelőanyagtérfogatára számítva), hogy ezzel megakadályozzák, 25 hogy a beszívott levegőben levő nedvesség a keverékben jéggé fagyjon, amit legalább részben a tüzelőanyag elpárolgása okozhat; azonban vizben oldható adalékszereknek nagy mennyiségben való alkal-30 mazása messzemenően nem kívánatos és igen kevéssé gyakorlatias megoldást jelentene a folyékony tüzelőanyagba való közvetlen elegyítés esetére, tekintettel arra, hogy a hidroxivegyület igen nagy 35 mértékben hajlamos arra, hogy ily nagy mennyiségekben a motorbenzintől elkülönüljön, ami az erőgépben nehézségeket okozna. A találmány szerint a fagyás elleni 40 folyadék beadagolt mennyisége közelítően 0,001% és kb. 2% határok között fekszik. Általában kb. 0,01—1 % elegendő és előnyösen kb. 0,1—0,5%-ot használunk. 45 Az a sajátos feladat, amellyel e találmányunk foglalkozik, nevezetesen alacsony hőmérsékleteken jégkristályok képződésének megakadályozása olyan motorbenzintüzelőanyagban, mely jelentékeny 50 mennyiségben tartalmaz elágaztatott láncú étereket, amilyen az izopropiléter, tökéletesen eltérő feladat jégkristályképződésnek a beszívott levegőben való megakadályozásától és a találmány az 55 elágaztatott láncú étereknek magának a motorbenzinnek víztoleranciájára kifejtett, sajátos hatásán alapul, amit a következőkben még részletezni fogunk. Az a víz, amellyel e találmányunk foglalkozik, a motortüzelőanyagban ténylege- 60 sen oldott állapotban var és nem a beszívott levegővel nedvesség alakjában bevezetett víz. Az aviatikai motorbenzinek fizikai jellegzettességei tekintetében nagy fontos- 65 sága van a víztolerancia kérdésének. Az aviatikai tüzelőanyagok víztoleranciája tekintetében fennálló előírások csakis azt követelik, hogy, ha a tüzelőanyagból 80 cm3 -t szobahőmérsékleten 20 cm3 70 vízzel rázunk,, a vízréteg tömegének megnövekedése 2 cm3 -t ne haladjon meg. Ez a követelmény alkoholos tüzelőanyagelegyek használata ellen irányul, amelyekből az alkohol rendszerint könnyen külö- 75 níthető el víz hozzáadása révén. Az izopropiléter vízben csak igen kevéssé oldható és az előbb említett víztoleranciavizsgálat rendszerint nem eredményezi a vízréteg mérhető megnövekedését, még 80 pedig akkor sem, ha aviatikai motorbenzinnel való elegyekben 40 %-os koncentrációkat használunk. Izopropiléternek vizben való kismérvű oldhatóságát az előbb említett durva 85 vizsgálatnál pontosabb analízissel mutattuk ki. Elegyítőszerként az aviatikai gazolinban 40 %izopropilétert tartalmazó tüzelőanyagból 503 cm3 -t 497 cm3 vízzel az egyensúlyi helyzet beálltáig ráztunk. 90 A gazolinréteg végleges kontrakciója 2.63 cm3 vagy 0.52% volt. Ezután megállapítottuk a gazolinréteg víztartalmát (egy alább ismertetendő módszerrel), amelyet 0.09%-nak találtunk. Mivel a 95 gazolin és víz teljes térfogatában (1000 cm3 ) változást nem találtunk, a veszteség izopropiléterben a vízben való feloldódás révén az eredeti elegyre számítva 0,61 %, vagy magára az izopropil- 100 éterre számítva 1.5% volt. Az előbbi eredmények jelzik a tüzelőanyagban való veszteség nagyságát, amely esetleg adódhatnék, ha egy izopropiléteres e!egyet hosszú időtartamon át víz fölött 105 tárolnánk. Ennek a lehetőségnek gyakorlati jelentősége van tekintettel arra, hogy alkalmilag, pl. az Egyesült Amerikai Államok légi haderői, vízkoszorítás révén működő tárolórendszereket is használnak, lio A víztolerancia feladatának egy másik, néha jelentőséggel rendelkező oldala az aviatikai gazolin ama hajlamossága, hogy vizet old, mely víz később a fagyási hőmérsékleteken a repülőgépek tüzelőanya- 115 got tápláló rendszereiben repülés közben
