121105. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés váltakozóáramú körök kapcsolására

131105. a transzformátor tekercseinek egy része önmagát telítő vastesttel láncolt. Ily­módon a legkülső áramkör induktív feszültségesése igen kis értékre csökkent-5 hető. Olyan áramirányítóknál, amelyeknek érintkezőit a hálózati frekvenciával szin­kron vezéreljük, a következő jelenségek veendők figyelembe: Az áramnak a 0-10 ponton való átmenete helyén a mozgó­érintkező rövidzárlati áramkört létesít, amelyben a lekapcsolandó fázisáram él­enyészik és a bekapcsolandó fázisáram a terhelési áram nagyságára nő, A le­lő kaposolandó fázisáramnak a 0-ponton . való átmenetével ez a kömmutáló folya­' mat befejezést nyer. A folyamat időtar­tama függ a terhélőáram nagyságától. k kommutálási idő tehát annál hosz-20 szabb, minél nagyobb a terhelési áram. Hogy az érintkezők minden üzemi álla­potban az áramnak a 0-ponton való át­menete előtt váljanak szét, az áram­irányítót úgy kell beállítani, hogy az a 25 legkisebb terhelésnél is, még helyesen szakítson meg. Ez a megoldás egyszerű­ségével tűnik ki. Bizonyos esetekben azonban hátrányos, hogy nagyobb terhe­léseknél aránylag hosszú fényív léphet fel. 30 A találmány további célja, hogy a kapcsolás' berendezés munkafeltételeit lehetőleg fényivmentes oltási folyamat szempontjából úgy határozzuk meg, hogy a berendezés minden terhelési állapotnál 35 legalább is közelítően egyaránt kedve­zően működjék. Ezt elérhetjük pl. az­által, hogy a kommutáló áramnak a 0-ponton való átmenete alkalmával fenn­álló fázishelyzete és az érintkezők meg-40 szakításának pillanata közötti különb­séget minden terhelésnél állandó értéken tartjuk. Ezzel lehetővé tesszük azt, hogy az áramirányító rövid fényívekkel dol­gozzon. Evégből a találmány értelmében 45 a kommutáló áramnak már a 0-ponton való átmenetekor á terheléssel bekövet­kező és az érintkezők szétválásának pil­lanatával szemben való eltolódását, a komműtáló áramkörnek a terhelő áram-50 tói való függőségben történő befolyáso­lásával kompenzáljuk. 11; Ha pl. növekvő terhelés mellett a rövidzárási áramkör induktivitását meg­felelően csökkentjük, úgy ezzel elérjük 55 azt, hogy a rövidzárási áram a bekap­csolandó fázisban gyorsabban növekszik 1 1: a terhelési áram értékére, mint más eset­ben és ezt a növekedést az induktivitás megfelelő választásával úgy gyorsíthat­juk, hogy a kommu tálási idő ennél a 60 nagyobb terhelésnél nem hosszabbodik, hanem inkább rövidül. A 7. és 8. ábrák a fenti viszonyokat háromfázisú egyenirányító esetében tün­tetik fel. A 7. ábra a három (u, v, w) 65 fázis feszültségi görbéjét mutatja. A (t0 ) időpontban, vagyis amikor a feszültsé­gek egyenlők, a két fázist a körülfutó érintkező rövidre zárja. A (ti) időpontig a kommutálás megtörténik. Ez idő alatt 70 a rövidzárási áramkörben a két fázis közötti (e) feszültségkülönbség uralkodik. A 8. ábrában az (a) görbe a bekapcso­landó (v) fázis rövidzárlati áramát mu­tatja. A íb) görbe a lekapcsolandó (u) 75 fázis rövidzárlati áramának lefolyása, ha az egyenáramú terhelés (Jg i). A (t0 ) idő- , pontban megy végbe a rövidrezárás. A (A^i) kommutálási idő eltelte után a (v) lázisban az árám az (a) görbe szerint 80 növekedve, eléri az (Jg l ) értéket, míg ugyanezen idő alatt az (u) fázis árama 0-ra csökken. Ha mármost a terhelés az (Jg 2 ) értékre növekszik, akkor kommutá­láskor a (v) fázis árama csak a (A^a) idő 85 után éri el a terhelés teljes (Jg 2 ) értékét, míg ugyanezen hosszabb idő alatt éri csak el az (u) fázis árama á 0-értéket, mire a (c) görbe szerint elenyészik. Ha a találmány értelmében a nagyobb 90 (Jg 2 ) áram esetén kisebb induktivitású fojtótekercset alkalmazunk, akkor a kom­mutálás nem a (c) görbe szerint folyik le, hanem a (d) görbe szerint, vagyis a na­gyobb (Jg 2) áram kommutálása ugyan- 95 abban a (ti) időpontban fejeződik be, mint a kisebb (Jg i) áram kommutálása. A 9. ábrában példaként a háromfázisú egyenirányító kommutálási körének ön­működő befolyásolását tüntettük fel. 100 Ebben az esetben is úgy, mint a 6. ábra esetében, egyenáramú terheléssel elő­mágnesezett fojtócsévéket alkalmaztunk. Az azonos alkatrészeket ugyanazokkal a hivatkozási számokkal jelöltük, mint 105 a 6. ábrában. A három váltóáramú fázis­ban azonban a 6. ábrabeli megoldással ellentétben nem kapcsoló-fojtótekercsek, hanem közönséges (11, 12, 13) fojtó­tekercsek vannak bekapcsolva, melyek 110 egy-egy (14, 15, 16) vasrhag szárán van­nak, míg a vasmagok másik szárán na- : gyobb menetszámú (17, 18, 19) fojtó­tekercseket helyeztünk el. A (17, 18) és (19) fojtótekercsek az egyenáramú körbe 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom