121104. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás és berendezés léghíjas kisülési csőnek impedancia-elem gyanánt való működtetésére

Megjelent 1939. évi augusztus hó L-én. MAGYAR I IRÁLYI 7 A SZABADALMI BIRÓSÍfl <'3 121104. SZAM. VlJ/j. OSZTÁLY. — S. 16239. ALAPSZÁM. Üzemeljárás és berendezés léghijas kisülési csőnek impedancia-elem gyanánt való működtetésére. International Standard Electric Corporation delawarei cég- üzleti székhely New Yorfe, mint a Le Materiel Telephonique Société Anonyme, boulogne-billancourti cég jogutóda. A bejelentés napja 1936. évi február hó 21-ike. Franciaországi elsőbbsége 1935. évi április hó 29-ike. 40* 5 A találmány üzemeljárás és berendezés léghijas kisülési csőnek, impedancia-elem gyanánt való működtetésére, amely tet­szőleges frekvenciáj\i radiojelközlekedési berendezésekhez vágy vezetékes, illetve 10 vezetékmentes szabályozóberendezések­hez használható. A találmány szerinti el­járásnál a szabályozható impedancia-elem főleg kapacitás, amelynek értéke a készü­lékhez vezetett szabályozó, illetve vezérlő 15 feszültség villamos lüktetései szerint sza­bályozható. A találmány szerinti üzem­eljárásnál léghijas kisülési csövet ultra­nagyfrekvenciáknál változó kapacitásos impedancia-elem gyanánt működtetünk. 20 A találmány szerinti üzem —eljárásnál az impedancia-elerp elektródrendszer, Spielynél két vagy több elektród között elektronfelhő keletkezik és ennek tér­fogati sűrűsége változtatható. 25 A találmányt részletesen a mellékelt rajz kapcson ismertetjük. A rajzqn az 1. ábra találmány szerinti tetszőlegesen változtatható impedancia-elem, amely­nek főleg kapacitásjellege van. A 30 2. ábra a találmány szerinti impedancia elerp használatát oly jelközlekedési beren­dezésnél ábrázolja, amelynél a nem csilla­pított hullámok frekvenciája rendkiyiil nagy, pl. másodpercenként 150Q mega-35 ciklus nagyságrendű. Az ábrákban az azonos alkatrészeket azonos vonatkozási számokkal jelöltük. Az 1. ábra szerint kondenzátor hengeres (1) fegyverzetének hossztengelyében a kondenzátor másik huzalalakú (2) fegy­verzete fekszik. E szerkezeti egységnek az (A) és (B) pontok között bizonyos sztatikai kapacitása van. Ha a (2) huzal helyett a (3) telep áramá­val hevített, elektronkisugárzó katódot és a katód körül járulékos elektródot, pl. (4) rácselektródot rendezünk el, a kapa­citás az (A) és (B) pontok között meg­változik, de meghatározott és állandó sztatikai értéket vesz fel. Az elektródszerelvényt burában helyez­zük el, amelynek belsejét léghijassá tesz­szük. Ha a (4) és (1) elektródhoz (Eo), illetve (Er) feszültséget vezetünk, továhbá az (Eo) feszültség pozitív, a (2) katód elek­tronokat sugároz ki és az (Er) feszült­ség megfelelő negatív értékénél a hengeres (1) elektród belsejében elektronfelhő ke­letkezik, amelynek sűrűsége az (1), vala­mint a (4) elektródhoz vezetett (Eo) és (Er) feszültségek, továbbá a (2) katód elektronkisugárzó képességének függ­vénye. Ha adott frekvenciánál a (4) vagy (1) elektródhoz változó feszültséget veze­tünk, a kapacitás az (A) és (B) pontok között aképen változik, mintha az (1) és (2) elektródok között levő tér dielektro­mos állandója az egységtől eltérő értéket vennp fel. Ez az érték az elektronfelhő 75. térfogati sűrűsége és így különösen az (1), tö> 50* 55. 60. 65. 70'

Next

/
Oldalképek
Tartalom