121082. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alaktestek előállítására állati eredetű szálas anyagokból

2 121083. készülékekből hordozó közeg nélkül ellehetett volna vezetni. A találmány szerinti eljárás foganatosításakor állati eredetű kiindulási anya-5 gokat, mint pl. bőrt, bőrhulladékot, inakat, húst, izomhúst és más hasonló anyagokat, adott esetben mechanikai kezelés segítségével vegyi, biológiai vagy hőhatású feltárásnak vetünk alá, mikoris 40 gondoskodunk arról, hogy vízbő, pl. 90%-nál nagyobb víztartalmú szálas tömegeket kapjunk. Az eljárás egyik előnyös kiviteli módja szerint az állati eredetű szálas anyagok 15 feltárása duzzasztólag ható vegyszerekkel való kezeléssel és kíméletes mechanikai aprítással, valamint szétfoszlatással történik, mikoris a szálak a lehető legnagyobb mértékben változatlanul meg-20 maradnak és az alaktesteknek így különösen nagy szilárdságot adnak. Vegyi duzzasztószerek gyanánt ismert módon savakat, pl. sósavat, ecetsavat vagy bázisokat, pl. meszet, nátronlúgot 25 vagy ammóniát használunk. Különösen nagy mértékben duzzasztott szálas tömegek előállításakor előnyösen lúgos szerekkel duzzasztunk. Ekkor előnyösen egymás után mésztejet és nátronlúgot hasz-30 nálunk. Ha olyan szálas tömegeket kívánunk előállítani, amelyeknek nagyon nagy, pl. 96-—99% és még nagyobb víztartalma van, ez esetben ajánlatos, ha a savanyú "35 vagy lúgos duzzasztószerekhez a duzzasztást erősítő anyagokat, mint rodansókat, ammónia-szénkéneg keverékeket, fenolt és más hasonló anyagokat adunk. A nagymértékben duzzasztott kiindu-40 lási anyagokat ismeretes tépő- és dörzskészülékekkel, lehetőleg a szálak kímélése mellett, csomómentes, szálas tömeggé dolgozzuk fel. Ezt a tömeget még ke verővagy dagasztókészülékekben egyenletessé 45 lehetjük, mikoris abba jelentékeny menyayiségű vizet vihetünk be. Az ily módon kapott szálas tömeg" állapota nagyon nagy, pl. 98'—99% víztartalom mellett, külső tulajdonságaiban oldatnak felel 50 meg. Bizonyos körülmények között a duzzasztás és oldás között a határok oly nagy mértékben elmosódhatnak, hogy az egyes szálak már nem ismerhetők fel és a kapott keverékek finom szűrőkön is 55 átvezethetők. A szálas tömegek, mint olyanok, tovább feldolgozhatók. Számos esetben előnyös azonban, ha a tulajdonságok kiterjesztése vagy megváltoztatása céljából az állati eredetű szálas anyagokhoz 60 növényi eredetű rostokat vagy szálakat adunk. E célra különösen cellulózból vagy annak származékaiból való természetes vagy mesterséges rostok váltak be. Lúgosán duzzasztott szála« tömegekhez, 65 pl. jó eredménnyel adhatunk viszkózát. A kapott vízbő szálas keverékeket pl. gyűrűs, hasítékos vagy lyukas fúvókákon át való sajtolással vagy másképen, pl. hengerek között alakítjuk és az ezideig 70 ismertes eljárásokkal ellentétben közvetlenül az alakítókészülékekből való kilépés után vízelvonószerekkel kezeljük. Az alakításkor célszerűen gondoskodunk arról, hogy a szálak egymással 75 szemben elhelyezkedjenek és mintegy szövetet alkossanak, minthogy ez a kapott alaktest szilárdságát növeli. A vízbő szálas keverékek előállításánál és alakításánál a duzzasztószerek 80 bomlasztó hatásait ellensúlyozni kell, anélkül, hogy a duzzasztó hatásokat egyszersmind csökkentenők. Ez pl. úgy történik, hogy az anyagnak 22 C°-nál magasabb hőmérsékletre való felmelcge- 85 dését mesterséges hűtéssel megakadályozzuk. Előnyösen még 15 C° alatt fekvő hőmérsékleteken is dolgozhatunk. A vízeVonószerekkel való kezelés úgy történik, hogy az alakítókészülékeken át- 9C sajtolt idomtesteket vízelvonó fürdőkbe vezetjük. Mint ilyen fürdők egyrészt szerves, vízzel keverhető folyadékok, pl. alkohol vagy aceton, másrészt vízelvonó hatású sóoldatok, mint sósav, ammó- 9í niumklorid vagy nátriumszulfát oldatai jönnek tekintetbe. E fürdők vízelvonó hatását azzal erősíthetjük, illetve gyorsíthatjuk, ha azokhoz oly szereket adunk, amelyek a duzzasztószereket letompítják II vagy eltávolítják. Különösen előnyösen úgy járunk el, hogy a vízelvonó fürdő összetételét a szálas masszák előállításánál használt duzzasztószerek szerint választjuk meg éspedig úgv, hogy sava- n nyúan duzzasztott szálas tömegekből előállított alaktesteket lúgos fürdőkben állandósítjuk és a lúgosán duzzasztott szálas tömegekből előállított alaktesteket savanyú fürdőkben koaguláljuk. Ha a i duzzasztást pl. sósavval végeztük, akkor az alaktesteket bikarbonátoldatba vezethetjük. Ha azonban a duzzasztáshoz meszet és nátronlúgot használtunk, akkor koaguláló fürdő gyanánt sósavat l