121074. lajstromszámú szabadalom • Eljárás túlnnyomórészt szilárd paraffint tartalmazó szénhidrogének előállítására
4 131074. Foganatosítási példa: A szintézisben kimerült 265 g kontaktusmasszát, mely 100 g eredeti iriss kontaktusmasszának felelt meg, könnyű ben-5 zinnel kimerítően extraháltunk. A benzin elpárologtatása után 153 g fehér parafint kaptunk. A benzin-extrahálás uLán a kontaktusmasszát a cet ónnal ennek forráspont] án extraháltuk. Az acetonkivonat 10 elpárologtatása után 11 g barna gyantás anyag maradt vissza. A benzin-extrahálás után a kontaktusmassza eredeti hatékonyságának csak egy részét' nyerte vissza. Az acetonextrahálás után azonban 15 a kontaktusmassza gyakorlatilag épp oly hatékony volt, mint az egészen friss kontaktusmassza. Igen erősen kimerült katalizátorok esetén a találmány szerinti extrahálás után vagy előtt még hidrogént 20 vezethetünk magasabb hőfokon, pl. a szintézis hőmérsékén a masszán keresztül. Eljárhatunk továbbá úgy is, hogy a találmány szerinti extrahálás előtt vagy után magasabb hőfokon előbb oxigént, 25 pl. átfúvott levegőt és azután hidrogént hagyunk a masszára hatni. Az oldószereknek a masszához való juttatása a legegyszerűbb akkor, ha a reakciógázokat alulról felfelé vezetjük át 30 a kontaktustéren; a térből kilépő gázokat kilépésük előtt vagy után részleges lehűtésnek is vethetjük alá. l'Ia pl. a reakcióhőmérsék 200°, akkor a kilépőgázoka t pl. 100—•150°-ra hűljük le, úgyhogy a 35 vízgőz és benzingőz még a gázokkal kilép, ellenben a nehezebb szénhidrogének kondenzálódnak és a kon taktusmasszára visszafolynak. Ezek a visszafolyó olajok folytonosan extrahálják a kontaktus-40 masszából a képződött parafint, mely alul folyékonyan lép ki. Ily módon tehát a masszában a parafin töménységet alacsony értéken tartjuk s ezáltal a masszának parafinképző hajlamát fenntartjuk. 45 Emellett a kontaktusmasszába visszafolyó olajok járulékos par a fi nképződ óshez is vezetnek. Ezt a folytonos extra hálást az oldószereknek a kontakt usmasszához való 50 vezetésével még elősegíthetjük. Ebben az esetben a be vezetet t oldószer mennyiségéhez képest a massza liőmcrsékét kb. 10—50°-kal magasabban tarthatjuk, mint nz a hőmérsék, melv oldószerbevezet és 55 .léikül leginkább megfelelne. Közönséges üzemben, ha nem gondoskodunk oldószernek a kontaktusmasszóhoz való j uttatásáról, a massza csakhamar önsúlyának 100—300%-át kitevő, 50° fölött olvadó parafinnal telítődik. A talál- 60 mány szerint azonban a legjobb paraíinhozadékot akkor érjük el, ha a kontaktusmassza parafintartalmát üzem közben kb. 80%, célszerűen 50 %, legcélszerűbben 20 % alatt tartj uk. " 65 Ahhoz, hogv a massza parafintartalmát 100% alatt "tartsuk, célszerű legalább annyi oldószert alkalmazni, amennyi a keletkezett szénhidrogének súlyával egyenlő, lehet azonban ennél nagyobb, 70 3—4-szercs mennyiségeket, de 10-szeres mennyiségnél nem többet alkalmazni. Az eddig ismert elj ár ásóknál a szintézisgázt felülről lefelé vezették a reakciótérben. Ha a reakciógázokat alulról fel- 75 felé vezetjük, akkor a belépési oldalon eleinte ugyanazok a változások lépnek fel, mint az ismert eljárásoknál. A felfelé irányuló gázáram esetén azonban a képződött termékek lefelé lecsurog- 80 hatnak anélkül, hogy módjuk lenne további kontaktusmasszákat károsítani. Felfelé csak azok a reakeiótermékek jutnak, melyek a reakcióhőmérséknél gőzalakúak. Rövid üzemtartam után a kon- 85 taktusmassza állapota az. lesz, hogy a felső rétegek még' igen erősen hatékonyak s a konfaktusmassza károsodása alulról felfelé csak lassan halad tova. Ily módon tehát a gázokat jobban 90 hasznosítjuk és a gáz m3 -ére számítva, nagyobb parafinhozadékot érünk el. Ezt az eredményt fokozza az, hogy a még tömény friss gáz a leginkább károsult kontaktusmasszarésszel jut érintkezésbe, 95 míg a már erősen feldolgozott és sok reakcióterméket tartalmazó gáz a kontaktuskemence felső részében igen hatékony kontaktusmasszára jut. A reakció tehát egyenletesebben megy végbe s 10 jobban kerülhetők el azok a túlhevülés! tünemények, melyek mindig melléktermékek képződésével és a kontaktusin assza káro«odásáva 1 járnak. Különleges előnyöket érünk el a U iái- 10 mamival akkor, ha a szintézist fokozott nyomáson eszközöljük. Amíg felülről lefelé irányuló gázvezelés és nyomás alkalmazása esetén a kontakt usmassza károsodása olyan gyorsan halad1 : előre, hogy 11 túlnyomás alkalmazását gazdaságilag lelie tétlennek tekintett ék, a találmány lehetővé teszi a túlnyomásnak alkalmazását és előnyeinek, mint fokozott reakciósebes-
