121073. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémeknek, fémötvözeteknek és más rokontermészetű anyagoknak gőzhalmazállapoton át műszakilag értékesíthető, szilárd anyagokban való átvitelére

4 1310T3. A vörösréz melegértéke a következő: 200—1080 C° 108 kai. 1080—2100 C° 153 olvadási rejtett meleg ... 42 ,, 5 elpárologtatási meleg .... 1.110 ,, 500 C°-kal a gázállapotba való túlhevítésnél, gyaníthatólag 150 1.563 kai. 10 A fenti adatok szerint a gáztermelőtérben szabaddá váló melegmennyiség 146.200 kalória, viszont egy kilogramm vörösrézhez 1.563 kalóriára van szükség. Ha tehát a melegmennyiség kalória-15 számát ez utóbbi számmal elosztjuk, megkapjuk, hogy az óránként beadagolt vörösréz mennyisége 93.5 kg lehet éspedig állandóan egyenletesen elosztva. A gyakorlatban a vörösréz mennyiségét 20 valamivel kevesebbre kell szabnunk. A rajzon a találmány példaképpen! kiviteli alakját vázlatosan tüntettük fel. Az (a) kemenceburkolatban a grafitból készült (b) olvasztótégely a tűzálló, 25 illetve szigetelő anyagból való bélés közepébe van beépítve. A tégely (c) fedőlapjába nyúl a két (d) és (e) elektróda, melyeket szabad köz hagyása mellett a villamos szigetelő és jó tűzálló anyagból 30 készült (f) és (g) csövek vesznek körül. Az (a> kemenceburkolat (h) fedelére villamosan szigetelve vannak az (i) és (k) elektródatartók feltéve, melyek egyúttal az áramvezető (u) és (v) kábelek csatla-35 kozásait is adják. Az (1) ejtőcsőhöz csatlakozik a fémbevezető cső, míg ez utóbbinak egyenes folytatását alkotó csőcsonkon (m) kémlelő-üveg van elrendezve. Az olvasztótégely másik oldalán van a 40 fémgázok kivezetőnyilása, melyhez (n) grafitcső csatlakozik és utóbbi az (o) csatlakozókarimában elhelyezett tűzálló gyűrűben van megerősítve. A (b) olvasztótégely fenekében a fölös fém szá-45 mára (p) túlfolyató van elrendezve (q) grafitcsővel, mely a túlfolyó fémet a villamos úton fűthető csészébe vezeti. A fölösleges fém a szifonk ént működő (s) kifolyatócsövön át távozik. Pyen mó-50 don ugyanis nem juthat káros levegő a tégely belsejébe. A kemenceburkolat kerekekre van szerelve, hogy gyorsan és könnyen szálLtható legyen a lecsapótartányokhoz, illetve ezektől ugyanígy 55 eltávolítható legyen ellenőrzés és tisztítás céljából. Az elvezető (n) csövön kívülvagy annak szájrészében szerkezetek le, hetnek a távozó gázok befolyásolására, így pl. fűtőhuzalok, hanghullámokat létesítő vibrátorok vagy hasonló erőforrá- 60 sok, melyek a cső belsejére fejtik ki hatásukat. A Leidenfrost-jelenség felhasználásának a találmány szerinti módozataival sikerül a kemencében hőegyensúlyt fenn- 65 tartanunk és ennek következtében szokatlanul kisméretű kemencékben nagyipari módon fémeket és efféléket helyesen definiált gőzalakba, illetve gázalakba átvinnünk. A gázállapot ilyen fenntartá- 70 sának és egyenletességének további következménye, hogy a kapott termékek további feldolgozása a gőzöknek továbbvezetése után más helyen történhetik. A termelésben és a kiindulási anyagok 75 továbbfeldolgozásában történő ezen technológiai szétválasztással a találmány elsőként fektette le az alapjait egy új kohászati munkaterületnek, melyet gázfémkohászatnak nevezhetünk. A találmány 80 szerinti eljárásnak lényeges előnyei már akkor is mutatkoznak, ha nem is érjük el, vagy nem is tartjuk fenn a szárazgőzállapotot, hanem a találmány értelmében egy alacsonyabb állapotformát, mi- 85 vei a találmánynak egy ilyen részleges felhasználása is lehetővé teszi a folytonos munkafolyamatot olyan föltételek mellett, amelyek áttekinthetők és a találmánybeli eljárás szerint szabályozhatók. 90 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás fémeknek, fémötvözeteknek és más, gőz-halmazállapotba nehezen átvihető anyagoknak a gőz-halmazállapoton át műszakilag értékesít- 95 hető szilárd anyagokba, pl. fémoxidokba való átvitelére az elvezetéstől eltekintve, teljesen zárt kemence felhasználásával, azzal jellemezve, hogy a kemencefenék belső felületéi 100 vagy egy a kemencében elhelyezett külön alátétet tökéletlenül borítunk a kezelendő anyaggal, úgyhogy a fenékfelületnek mindenkori borítatlan része hőt sugároz; hogy továbbá a 105 fenékfelületet a kezelendő anyag forrpontja fölötti hőmérsékleten tartjuk üzemben. 2. Az 1. igénypontban meghatározott eljárás kiviteli módja, melyet az jel- 110