121073. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémeknek, fémötvözeteknek és más rokontermészetű anyagoknak gőzhalmazállapoton át műszakilag értékesíthető, szilárd anyagokban való átvitelére

2 121073. hátrányon azzal akarunk segíteni, hogy a felületeket növeljük, hogy ezáltal nagyobb teljesítményeket érjünk el, úgy a berendezés olyan méreteket vesz fel, me-5 lyek folytán a hővezetésből és hősugárzásból származó veszteségek annyira fokozódnak, hogy a felhasznált hőenergia teljesen kedvezőtlen arányban áll az elgőzölögtető teljesítménnyel. E meggon-10 dolásból következik, hogy jelenleg vagy aránylag gazdaságos, de egyenlőtlen gőzállapotokat érhetünk el megszakít ás nélküli üzemben, vagy pedig gazdaságtalan, de bizonyos mértékben egyenletes gőz-15 állapotokat, melyek azonban így már a nedves gőzzel való eljárás keretébe esnek. Ezek a gőzök annál inkább sűrűsödnek teljesen vagy részben füstté vagy köddé, minél jobban törekszünk arra, hogy eze-20 ket az eljárásokat bizonyos mérvben gazdaságos melegfelhasználással folytassuk le. Felismertük továbbá, hogy mindazon esetekben, melyekben pontos technológiai (fizikai és vegyi) föltételek létre-25 hozásáról és tartós fenntartásáról van szó, a bevezető eljárásnak ezen elégtelen lefolyása a vele kapcsolatos kohászati eljárásoknak kielégítő keresztülvitelét már előre terheli. Még ha a legnagyobb gon-30 dosságot fordítjuk is arra, hogy a csatlakozó eljárásokat a hibaforrásoktól megszabadítsuk, akkor is szenvednek a kapott termények azon alapvető hiba miatt, hogy fémgőzöket táplálunk hozzá. 85 Ezzel szemben a találmány szerinti eljárás oldja meg először azt a feladatot, hogyan kell nagyipari módon fémeket, fémötvözeteket vagy más, nehezen clgőzölögtethető anyagokat gazdaságos 40 melegmennyiségekkel helyesen definiált gőzáílapotba átvinnünk. Minthogy e gőzállapot általánosságban a túlhevített, tehát száraz gőz állapotának felel meg, a találmány jobb megvilágítása céljából 45 helyesnek véljük, hogy az ilyen állapot megjelölésére a fizikában használatos ,,gázállapot" kifejezést használjuk. Hogy ezt a gázállapotot gazdaságosan elérhessük, a kemencét az itt leírt módon tarl-50 íuk üzemben. Emellett ugyanis a betáplált fém stb. gázhőérteke között könnyen fenntarthatjuk az egyensúlyi állapotot, mely gázhőért éle nem lehet nagyobb, mint az ugyanazon időegység-S5 :ien az illető berendezésben termelt hőmennyiség. Ennek megfelelően a találmány szerinti eljárás meghatározott gázállapotot ér el, nevezetesen a kiindulási anyagok gázalakú halmazállapotát meghatározott hőmennyiségekkel. E tanulságnak a kohászat tekintetbe jövő területén ugyanakkora a jelentősége, mint elégési folyamatoknál a helyes gázkeverék pontos betartásának. A tanulságban azonban túlmenően megadja a módozatot a sugárzási törvényeknek különös eredménnyel való hatásossá tételére. Az említett egyensúlyi állapot betartása lehetővé teszi, hogy a gázáilapotba való átvitel lefolyását egy olyan hőmérsékletmagaslatra helyezzük, mely pl. villamos ívfény alkalmazása esetén annak hőmérséklet hat ár át megközelíti. A Stefan— Boltzmann-féle sugárzási törvény szerint pl. a sugárzás útján való melegátszárinazás a növekedő hőmérséklet negyedik hatványával arányosan növekszik, míg a melegvezetéssel való elvezetés csak mintegy egyszerűen arányosan növekedik. E törvényszerűség felhasználása egyenlő időben és felületegység mellett progresszív növekedő teljesítmény-emelkedést eredményez. Az elgázosítandó anyagot akként vezetjük a kemencébe, hogy a hőt valamely alátéttel, pl. egy grafitlemezzel közöljük és e lemezre adagoljuk az elgázosítandó femet vagy effélét. Az eddigelé ilyen kemencéknél rendszerint jelenlévő anyagszint mellőzése mellett az anyagot csak kis mennyiségekben juttatjuk a lemezre, mely mennyiségek azon szabálytalanul oszlanak meg. Az anyag ez esetben az ismert Lddenírost-jelenség szerint viselkedik az alátéten. A kemencének mindig más és más helyein keletkező, aránylag nagy fémfelületek, a Leidenfrosl-jelenség lényegének megfelelően, rendkívüli módon hozzáférhetők a sugárzás számára, amely részben a kemencefalaktól, részben pedig a már előállított, gázalakú anyagból indul ki. Ezeket a szabálytalanul elosztott, mindenkor csekély mennyiségű anyagokat egyidejűleg' igen nagy mérvben érintik a forró gőzök. Ehhez járul még az elektródáknak erőművi mozgató és az anyagot elosztó hatása, amennyiben a kemence hevítésére ilyeneket használunk. Ehhez járul továbbá és főleg a Leidenfrost-jelenség természetes kihasználása és annak felületlétesítő hatása. Mindezen körülmények abban a közös hatásban egyesülnek, hogy a beadagolt anyag-