121066. lajstromszámú szabadalom • Szigetelő toldat áramvezetékek tetőtartóihoz
Megjelent 1939. évi július hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 121066. SZÁM. VII/g. OSZTÁLY. — K. 14131. ALAPSZÁM. Szigetelő toldat áramvezetékek tetőtartóihoz. Kábelgyár Részvénytársaság- cég, Budapest. A bejelentés napja 1937. évi november hó 13-ika. Oly esetekben, mikor villamos vezetékeiket a ifogyasztóhelyre a háztetőre szerelt, rendszerint vasból való csövön keresztül vezetik, a csőalakú ú. n. tetőtartó 5 felső végébe .szigetelő toldatot illesztenek, mely az egymástól elkülönített fázisvezetékek számára .nyílásokkal és csapadék elleni védelem (céljára sisakkal (ernyővel) fellátott. Az eddig ismert ilyen toldatoknak 0 az a hátránya, hogy a fogyasztóihelyig "behúzandó áramvezetékeket a toldatokban kiképzett nyílásokba időtrabló és kényelmetlen művelettel kellett befűzni. E többnyire két vagy több darabból álló tolda% toknak az a további hátránya, hogy egyes darabjaikat szerkezetükből kifolyóan oly helyeken kellett fémalkatrészekkel egymáshoz rögzíteni, ahol azok üzemzavarokra adhatnak alkalmat. 0 ' A találmány szerinti árambevezető toldat e hátrányokat kiküszöböli és előnye, hogy egyszerűségénéi fogva az eddigieknél olcsóbban állítható elő. E toldatnál áz áramvezető huzalokat, az eddigi be-5 fűzés helyett, felül nyitott bevágásokba (nyúlvány-közökbe) lehajlítva rendezzük el és a toldatra ezután a bevágásokat is elzáró sisakot ráhelyezzük, illetve azon rögzítjük, úgyhogy most már minden ve-0 zeték szigetelőanyaggal teljesen körülzárt, külön beveizetőhüvelyben foglal helyet. További előnyei az, hogy a célszerűen két részből való toldat minden nehézség nélkül kiképezhető fémes alkatrészeknek tel-5 jes kiküszöbölésével is, anélkül, hogy a toldat egyes darabjai kapcsolatának szilárdsága csökkenne. — Kiképezhető azonr ban a találmány, szerinti toldat akként is, hogy a darabjai közötti kapcsolatot létesítő szerkezeti részek a toldat anyagától 40 éltérő anyagból, pl. fémből valók, ezek azonban úgy el vannak rendezve, hogy üzemzavarokat nem okozhatnak. Lényegileg a találmány szerinti toldat csőalakúan kialakított oly toldatrészbal, 45-melynek felső peremén több, felül szabadonállóan végződő nyúlványa van, melyeken egy sisak rögzíthető. Az áramvezető huzalokat a toldat csőalakú üregén áthuzzuk, azután a szabad felső végű nyúl* 50 ványok közeibein elrendezzük és végül a toldatot a sisakkal lezárjuk. A mellékqlt rajz néhány kiviteli páldát tüntet fql és pedig: 1 1. ábra egy kivitefli alak hosszúiét1 - 55, szetei, a 2. ábra en,nek az A—A vonal mentén vett keresztmetszetei, a 3. ábra egy másik kiviteli alak hosszmetszete és végül a l 60 4. ábra egy további kiviteli alak qgy részlet éneik hosszmetszete. A csőalakú (1) toldatrész felső> előnyösen kiszélesedő (11) -peremén (1. ábra) több (3) nyúlvány van. A huzalokat ezetk- 65-nek (5) közeibe helyezzük. A (3) nyúlványok felső végénj, kivül, a (6) csavarmene|t van kiképezve, mely a (2) sisak belsejében lévő (7) mélyedés (8) csavarmenetébe illik. E csavarmenetek segítse- 70 gével rögzíthqlő a (2) sisak az (1) csőalakú toldaton. Ez utóbbin előnyösein (4) bordák is vannak;, melyeik pl. a toldatnak a tetőtartó csőba való beragadását gátolják meg. Az (1) csőtoldat a (4) bordák 75
