121037. lajstromszámú szabadalom • Hőkezelt üvegáru és eljárás annak előállítására
4 131037. mas a tűzhelyen használt edények előállítására, melyek súlyos igénybevételnek vannak kitéve és az ételek beszáradását és meg ég és ét is kibírják. Az üveg ridegsége 5 a használati hőmérséklet mellett olyan, hogy feszültségének elvesztése határozottan késleltetve van, sőt esetleg teljesen meg van akadályozva. Kisebb igénybevételű használat esetén, 10 úgy találtuk, hogy jó áru készülhet oly üvegekből, melyeknek összetétele s jellegzetessége az alábbi táblázatokban van összefoglalva: III. Táblázat: 15 (E) (F) (G) (H) SiO, 80.1 81.0 71.0 72.5 A12 03 .. 2.1 1.7 5.0 4.5 B2 0 . . . 11.4 13.0 15.0 12.2 Na2 0 5.7 4.4 7.5 8.4 20 K2 0 ... 0.6 — 1.5 2.8 Li2 0. 0.1 — — — IV. Táblázat: lágyulási hőfok Mlési hőfok feszültségi hőfok hőtágulás 784 557 519 43x10— 7 816 561 517 32x10-' 744 542 506 57x10-' 755 566 533 62 X10-7 Üveg (E) 25 (F) (G) (H) A feszültségvesztésnek ellenálló üveg kiválasztásánál fontosnak tartott másik 30 tényező az az arány, mely kifejezi, hogy a hőfok csökkenésével milyen arányban nő az illető üveg viszkozitása. Más szóval merevedési mértéke, melyet a lágyulási cs feszültségi hőfokok közötti hőfok§5 különbség fejez ki. A fent felsorolt üvegek lágyulási és feszültségi hőfokok közti fokkülönbség' az alábbi Y. táblázatból Játható: (A) 40 245 C° (E) 265 C° (B) 266 C° (F) 299 C° (C) 263 C° (G) 238 C° (D) 268 C° (H) 222 C° Kísérletek mutatták, hogy az üveg feszültségvesztési jellegzetessége nem függ 45 teljesen a feszültségi hőfoktól, hanem nagy mértékben befolyásolja azt merevedési hőkörzetének nagysága is, mert míg a tőzhelyen használandó üvegek legelőnyösebb feszültségi hőmérséklete 500 50 C° és e felett van, addig az üveg hőkörzete előnyösen ne haladja meg a 300 C°-ot. Tényleges próbáknál úgy találtuk, hogy az (A) üveg előnyös a tűzhelyi üvegedények gyártására, miután feszültségi hőfoka jóval felül van 600 C°-nál és 55 merevedési hőkörzete aránylagosan kicsiny, azaz 245 C°. A (H) üvegnek 150 C°-kal kisebb a feszültségi hőfoka, mint az (A) üvege, amellett a merevedési hőkörzete csupán 222 C° és ez az üveg is jól 60 használható tűzhelyi célokra való áruk gyártására. Bár tűzhelyi használatra oly üvegekből is állíthatók elő edények, melyeknek magasabb hőtágulási tényezőjük 65 van, mint a II. és IV. táblázatokban felsorolt üvegeknek, mégis azon üvegek hőterjedési tényezője, melyből a mi edényeink készülnek, előnyösen haladja meg a 65xl0-7 -t C"-ónként. Ha 70 a hőtágulási tényező ennél nagyobb, akkor szükséges — ha azt akarjuk, hogy az edény kellőleg hőszilárd legyen — hogy oly mértékű hőkezelést adjunk neki, mely már az edény törésénél a széjjel- 75 robbanó szilánkok révén bajt okozhat, amennyiben kis üvegszilánkok képesek minden irányban széjjelrepülni. Ezzel kockázatot hozunk be az eljárásba, mert ha az edények házilag használtatnak, az so üvegszilánkok beleeshetnek más edényekben lévő ételekbe s megsérthetik a fogyasztót. Ha alacsony a használt üveg hőtágulási tényezője, akkor a jó hőszilárdság; előállításához szükséges hő- 85 kezelési mérték arányosan csökken s miután a hőkezelés mérve csökken, csökken az a veszély is, hogy az üvegtörés robbanásszerűen történjék. Ez gyakorlatilag könnyen megállapítható éspedig 90 úgy, hogy az így hőkezelt üvegárut eltörjük. Ekkor azt tapasztaljuk, hogy az üvegben oly feszültségek lépnek fel, melyek nem idéznek elő robbanó, apró szilánkokra széteső törést. 95 Ügy találtuk, hogyha nagy hőállóságot kívánunk s nem akarunk robbanási kockázatot bevezetni, akkor a négyzetmilliméterre eső maximális húzási feszültségnek nem szabad meghaladnia az alábbi 101 egyenletből kapott értéket: / X (2n+l) Ef (1—y) n2 1 2 X 65.6—1.431+ 4351— .00992 t amely egyenletben (T) a maximális hú-