121018. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék kátrány- és szénhidrogénmentes vízgáz előállítására bitumenes tüzelőanyagokból

•2 121018. rány- és szénhidrogénmentes vízgázt bitumenes tüzelőanyagokból az eddigi eljárások hátrányainak elkerülésével állíthassunk elő. Ezt úgy érjük el, hogy a 5 tüzelőanyag kénmentesítését mind az alulról, mind pedig a felülről végbemenő gázosodás alkalmával keringtetett gázárammal foganatosítjuk, a gázosítóaknában fejlesztett vízgázt pedig a felbontat-10 lan párlási gázoktól elkülönítve vezetjük el a generátorból. Az alulról végbemenő gázosodás közben a keringtetett gáz a túlhevítő, a gázosítóakna és a párlóakna között, a felülről végbemenő gázosodás 15 közben azonban csak a túlhevítő- és a párlóakna között kering. A keringtetett gáz a tüzelőanyaghoz képest mindig ellenáramban vonul át a párlóaknán, amivel a lehető legjobb hő át vitelt érjük 20 el. Minthogy továbbá a találmány szerint a keringtetett gázáram erősségét a tüzelőanyag nedvessége és a kénmentesítéshez szükséges hőmennyiség szerint szabályozzuk, lehetővé válik, hogy ned-25 ves és nehezen gázosodé tüzelőanyagokat is használhassunk anélkül, hogy a legfelső hideg tüzelőanyagrétegekben kátrány vagy vízgőz kondenzálódása következnék be. 30 A találmány szerinti eljárásnál a párlási gázok és így egyúttal a bennük lévő kátrány is, vízgázzá bomlik fel. Némely esetben azonban gazdasági okokból kívánatos, hogy a szénben lévő kátrányt mint 35 olyant kapjuk meg ahelyett, hogy azt vizgázzá bontanok fel. Ez a találmány szerint egyszerű módon, úgy válik lehetővé, hogy a kátrányt a keringtetett gázból, a páríóaknából való kiáramlása után 40 és a túlhevítőbe való beáramlása előtt választjuk ki. A gázkeringtetés eléréséhez gázfuvógépre van szükség. Az említett eddigi eljárásoknál, melyek a párlási gázok ki-45 szivatásával dolgoztak, az erre a célra való fúvógépet a túlhevítő és a gázosítóakna között helyezték el. Ez azonban azzal a következménnyel járt, hogy a túlhevítő hőfokának csak mérsékelten 50 magasnak (kb. 700—800 C°-nak) szabadott lennie, mert a túlhevítőben, ennél magasabb hőmérsékleteken a kátránynak és a szénhidrogéneknek már nagymérvű, szénképződéssel járó krakkolása 55 következett be és az így keletkezett szén a fúvógépben befészkelődött, minekfolytán az utóbbi csakhamar eltömődött. A találmány szerint a gázkeringtető fúvógépet a párlóakna és a túlhevítő között helyezzük el. A kísérletek azt ered- 60 ményezték, hogy ebben az. esetben a fúvógép eltömődése tényleg nem következik be. Ez továbbá lehetővé teszi, hogy a túlhevítő hőmérsékletét sokkal magasabbra hajtsuk és a keringtetett gázt 65 nagyobb mértékben hevítsük túl, ami mind az elgázosítás hatásfoka, mind pedig a tüzelőanyag jó kénmentesítése szempontjából igen kedvező. Kátrány kitermelés esetére a kátrány- 70 le választót magábanvéve, ismert módon, egyúttal gázkeringtető fúvógépül szerkeszthetjük; evégből azt pl. röpítős ventilátorral szereljük fel. Ha lehetőleg messzemenő kátránykitermelésre helye- 75 zünk súlyt, akkor azt a fuvóidőszak alatt, úgy foganatosíthatjuk, hogy a fuvógázok egy részét a párlóaknán és azután az illó párlási termékekkel keverve a kátrány le választón vezetjük át, ahol a kát- 80 rány leválik, a maradékgázok pedig a túlhevítőbe jutnak, ahol ezeket a gázokat a túlhevítő felhevítésére használjuk fel. A rajz a találmány szerinti eljárás 85 foganatosítására alkalmas, példaképpeni berendezés vázlata. Az (1) generátor a (2) gázosítóaknát és az utóbbi fölé helyezett (2') párlóaknát tartalmazza. (3)-al regenerációs 90 túlhevítőt, (4)-eJ pedig gázkeringtető fúvógépet jelöltünk, melyet a jelen példában gőzsugárinjektor alakjában szerkesztettünk. A generátort előbb forróvá fúvatjuk, 95 még pedig úgy, hogy a nyitott (5) főszélszelepen és a (6) fő-szélvezetéken át levegőt fúvatunk a (2) gázosítóaknába. A keletkezett fúvógázok a (7) tolókán át a (3) túlhevítőbe áramlanak és itt a 100 (8) vezetéken, a (9) tolókán és szükség esetén még a (9') tolókán át beáramló szekunder levegő hatására elégnek, minek folytán a túlhevítő rácsozata magas hőmérsékletre hevül fel. Az elégett, fá- 105 radt gázok a (3) túlhevítőből a (10) tolókán át távoznak. A forróváfúvás után az alulról végbemenő gázosodásra kerül a sor. Ekkor az (5, 7, 9, 9') és (10) tolókákat zárt helyzet- 110 ben tartjuk, ellenben a (11, 12, 13) és (14) tolókákat nyitjuk. A (11) tolókán át gőzt bocsátunk be, mely a (4) fúvógépen és a (15) vezetéken át a (3) túlhevítőbe jut, ennek izzó rácsozatán magas hőmérsék- 115