121007. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés timföldcementömledék gyártására

Megjelent 1939. évi július hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓ8ÍG SZABADALMI LEÍRÁS 131007. SZÁM. XVII/d. (Xll/d.) OSZTÁLY. — S. 17075. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés timföldcementömledék gyártására. The Laterite Syndicate Ltd. cég-, Calcutta (India). A bejelentés napja 1937. évi szeptember hó 30-ika. A találmány timföldcement, ill. tim­faldecmentolvadék előállítására irányuló kétfázisos eljárásra vonatkozik, melynek folyamán a nyersanyagokban foglalt va-5 sat is kitermelik. A termelt cement ugyan timföld­cementnek tekinthető, de az azonos nyers­anyagokból készült rendes timföldcement­től abban tér el, hogy vasoxid tart alma 10 alacsonyabb. Timföldcemientet már előállítottak al­kalmas nyersanyagok, pl. bauxit vagy laterit és ínész összeöanlesztésével. A bauxitok vagy lateritek rendszerint tete-15 niies mennyiségű vasoxidot és kevesebb, de ugyancsak számottevő mennyiségű ti­tánoxidot tartalmaznak, melyek tetemes része a cementolivadékban, ill. az őrölt ce­mentben is még jelen van. 20 Elsőrendű timiföl dcement létesítésére alkalmas arányban alkalmazott nyers­anyagkeverék meigömlesztése nagy meleg­mennyiségeket igényel. A rendes timföld­cement egy tipikus példája 50 rész tim-25 földet, 45 rész mészoxidot ós 7—9 rész ko­vasavat tartalmaz. Gyakran találhatók az ilyen cementekben más alkatrészek is, így pl. 5 rész titánoxid ós 20 rósiz vasoxid, mert a nyersanyagok gyakran 20% és 80 több fémvegyületet ós egyéb tisztátlansá­got tartalmaztak. A tini földcementnek kupolókemencéhez hasonló típusú aknakemencében való elő­állítása gyakran nehézségekbe ütközik, 85 mert némelyik nyersanyag nem bírja ki az anyagnyomást. De még ha aránylag kemény bauxit vagy laterit állna is ren­delkezésre, az aknakemence üzemének ve­zetése nehézségekbe ütközik, ha a nyers­anyagokat jó cement előállításárai alkal- 40 mas arányokban alkalmazzuk. Az adag alkatrészeinek olyan tökéletes keverése, hogy az adag egyenletesen ömöljön meg, ugyancsak nehézségekbe ütközik* már pe­dig erre szükség van, ha a cementben ma- tö radó korund keletkezését el akrjuk ke­rülni. Ezek a nehézségek rendszerint a tekin­tetibejövő nyersanyagokra és az alkalma­zandó magas hőmérsékekre vezethetők 50 vissza. Aknakemencés üzemben megállapítható, hogy ha közönséges salaknak timföldtar­talmSa növekszik, olvadáspontja is emelke­dik és folyékonysága csökken, úgyhogy a 55 salak timíöldtartalmának növelésével az üzemíhőmjérséket is fokozni kell, úgyhogy a gazdaiságtalanság határát gyorsan ér­jük el. Rendes kupolókemeneeüzemben a pl. 13—15% timföldet és 36—45% kovasa- 60 vat tartalmazó salak olvadáspontja kb. 1310—1410°. Ez az olvadáspont természe­tesen az összetétel szerint változik, de kö­zönséges salakokra vonatkozóan a követ­kező adatok nyújtanak megközelítő képet: 65 13% timíoldes sailak 1350°-nál, 16% tim­földes salak 1470°-nál, 19% timföldes* sa­lak 1515°-ná;l olvad. Ahhoz, hogy a salak hígfolyós legyen, még 100—125°-kal maga­sabh hőfok; szükséges. Egy ideig kételked- 70 tek abban, hogy közönséges aknakemen­cében lehet-e egyáltalán az üzemet 40 vagy 50% timföldet tartalmazó salakkal fenntartani. Kitűnt azonban, hogy ha á

Next

/
Oldalképek
Tartalom