120989. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nagynyomású fémgőzkisütőcsővel
Megjelent . 1939. évi július hó 359 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMILEIRAS 120989. SZÁM. vil/d. OSZTÁLY. — P. 9049. ALAPSZÁM. Berendezés nagynyomású fémgözkisütőcsővel. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég-, Eindlio ven-be 11 (Németalföld). A bejelentés napja 1937. évi június hó 14-ike. Németalföldi elsőbbsége 1930. évi június hó 13-ika. A találmány berendezés oly nagynyomású fémgözkisütőcsővel, melynek égési feszültsége a csövet tápláló forrás feszültségének felénél kisebb. Ez az eset pl. ak"> kor fordulhat elő, ha a kisütőcsövet látható fényt kisugárzó izzódróttal sorba kapcsolunk. A drót révén kisugárzott fény és a kisütőeső révén kisugárzott fény egymáshoz képest való jó arányának eléré-10 sére szükségessé válhat, hogy a kisütőeső égési feszültségét a tápfeszültség felénél kisebbre válasszuk, úgyhogy a felvett energia tetemes részét az izzódrót emészti fel. 15 Kitűnt, hogy az ilyen fémgőzkisütőoső égési feszültsége, ha a leghidegebb hely hőmérséklete és így a gőznyomás a kisütőpályában fejlődött hő révén adva van, igen változó és a felhevülési időtartam, azaz a 20 cső bekapcsolása és a rendes üzemi állapot elérése közötti időtartam és igen hosszú lehet. Ezt a következő elgondolással magyarázhatjuk meg. Ha a kisütőpálya révén felvett (Wb) 25 energiát a kisülés (Vb) feszültségének függvényéhen határozzuk meg, e függvény közel paraibolás lefolyiáist mutat. (1. ábra, I görbe). Az aíbszcisszatengellyel való elméleti metszéspont ott van, ahol (Vb) a 30 tápfeszültséggel egyenlő. A kisülés révén felvett energia egy része hasznos sugárzás alakjában emittálódik, míg a II görbe révén feltüntetett egyéb része a kisütőcsövet hevíti. 35 Meghatározhatjuk azt az energiát is, mely a csőnek bizonyos hőmérsékleten tartásához szükséges. A cső minden egyes hevülési állapotának, ha az elgőzölögtethető fém fölös mennyiséggel van jelen, bizonyos gőznyomás felel meg, melyet a 40 cső leghidegebb helyének hőmérséklete szab meg. Minden egyes gőznyomásnak pedig a kisülés bizonyos feszültsége felel meg. Adott cső számára így a csőnek a szükséges hőmérsékleten való tartásához 45 szükséges energiát a kisülés (Vb) feszültségének függvényeként határozhatjuk meg. Kitűnt, hogy ez a gyakorlati esetekben közel lineáris függvény, melyet konkrét eset számára az 1. ábra III görbéje axl 5-i meg. A II és III vonalak metszéspontja azt az állapotot tünteti fel, melynél a kisülés révén fejlesztett, a cső hevítéséhez rendelkezésre álló energia mennyisége ama 55 energiamennyiségnek felel meg, mely az égési feszültségnek az ennek a pontnak megfelelő értéken tartásához szükséges. Ez a metszéstpont teli ;,t azt az egyensúlyállapotot tünteti fel, melyre a kisülés 60 beállítódik. Az égési feszültség ekkor (Vbl); A külső hőmérséklet kismértékű változásai ia III. vonial csekély eltolódásait idézik elő. Ugyanígy a táipforrás feszültség 65 gének változásai az I. és II. görbék kis változásait idézik elő. A II. és III. vonalak metszéspontja, révén feltüntetett üzemállapot annál állandóbb minél niagyobb az a sizög, mely alatt ezek a vonalak egy- 70 mást metszik. Jó állandóságot kapunk, ha a metszéspont kb. a II. görbe jobb felének közepében van, azaz az (E) tápfe-
