120985. lajstromszámú szabadalom • Villamos berendezés, melyben elektronokkal formált kép képfelületre vetődik

Megjelent .1939. évi július hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 120985. SZÁM. vil/d. OSZTÁLY. P. 8920. ALAPSZÁM. Villamos berendezés, melyben elektronokkal formált kép képfelületre vetítődik. N. V. Philips* Gloeilampenfabrieken cég-, Eindtioven-ben (Németalföld). A bejelentés napja 1936. évi december hó 31-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi január hó 8-ika. Ismeretesek már olyan villamos berendezések, amelyeknél elektronokból formált kép képfelületre vetítődik. Ilyen képet pl. úgy kaphatunk, hogy egyenletes érzékeny-5 ségű fotoelektromos katódára fényképet vetítünk; ez ezt a katódát olyan elektronnyaláb emittálására készteti, melynek elektroneloszlása a katódára vetített fénykép intenzitáseloszlásának megfelel; ennek a 10 fényképnek nem kell mindenkor látható fénysugarakból felépítve lennie, hanem láthatatlan (pl. infravörös vagy ultraibolya) sugarakból is állhat. Ha helyileg egyenlőtlen érzékenységű foto-15 elektromos katódát egyenletesen megvilágítunk vagy pedig helyileg egyenlőtlen érzékenységű, termiónosan emittáló izzókatódát egyenletesen fűtünk, olyan, elektronokból formált képet kapunk, mely a 20 fotoelektromos elektróda, illetve az izzókatóda helyi érzékenységének reprodukálása. Az említett berendezésekben azokat az elektronokat, amelyekből ilyen képet íor-25 máinak, villamos mező hatására képfelülethez vezetik, mimellett az elektronok e képfelületre való csapódásukkor olyan eloszlásúak, mely az elektroneloszlásnak az emittáló felületnél, tehát a vetített kép 3o elektroneloszlásának pontosan megfelelhet. A képfelületen a leképezés az elektronokból formált eredeti képhez képest nagyított vagy kicsinyített vagy pedig torzított is lehet. A képfelület általában magából az 35 anódából áll, ámbár a leképezést az anódától elkülönített képfelületen is létesíthetjük. Az elektronókból formált leképezést pl. a képfelületen elrendezett fluoreszkáló anyag segélyével ismét fényképpé alakíthatjuk át, amelyet szemünkkel |észlelhetünk vagy fényképészetileg is rögzíthetünk. Ugy is eljárhatunk, hogy az elektronoknál formált leképezést az elektronsugaraknak fényképészeti lemezre való közvetlen behatása révén rögzítjük. 45 A következőkben az eredeti képet «elektronokból formált primérkép» vagy rövidebben «primérkép» névvel, a képfelületen formált leképezést pedig «elektronokból formált szekundérkdép» vagy rövidebben 50 «szekundérkép» névvel fogjuk jelölni. Az ismert berendezéseknél a katóda és a képfelület általában egymással párhuzamos és egymással szemben elrendezett (tehát egybeeső tengelyvonalú) sík felületek. Sík 55 felületek helyett kissé görbe felületeket is javasoltak, amelyeket azonban mindenkor egymással szemben, azaz egybeeső tengelyvonalakkal rendezitek el. Párhuzamos és egymással szemben el- 60 rendezett fotoelektromos katóda és képfelület esetében vagy ezt a katódát kell akként kialakítani, hogy a fénykép a katóda hátsó oldalára legyen vetíthető és a fénysugarak a fotoelektromos anyagig áthatol- 65 hassanak, vagy pedig a fénysugaraknak a katóda mellső oldalára ferdén kell verődniök. Ha aszekundérképet ez esetben fluoreszkáló anyag segélyével ismét fényképpé alakítjuk át, eizt a képet csakis ferde 70 irányban észlelhetjük vagy pedig a képfelületnek kell oly alakításúnak lennie, hogy a fluoreszcenciasugárak a képfelület hátsó oldalán észlelhetők legyenek. Ezenkívül