120982. lajstromszámú szabadalom • Dieselmotor járművekhez a tüzelőanyagnak egy égési kamrába történő sugaras befecskendezésével

120982. 3 elvek figyelembevételével, megtalálni a leghelyesebb megoldást. Megemlítendő, hogy régibb motorszerkezeleknél már megtaláljuk a találmány íi egyes ismérveit s így azok némi hasonlatosságot mutatnak annak tárgyával. így pl. létezik olyan elégési kamra, mely koaxiális, aránylag nagy méretű nyíláson át közlekedik a hengertérrel, de ott a nyíló lásnak a henger belseje felé néző szélén vannak kifejezetten éles, ú. n, örvényképző élek elrendezve és a nyílás a kamra belseje felé bővül. Ennek eredménye természetesen az, hogy éppen a levegőnek 15 a kamrába való beömlésénél lépnek fel erős fojtások és örvénylések, tehát a forró levegőmag szétrombolódik és az indítás bizonytalanabbá válik, ami épp az ellenkezője annak, amire a találmány törekszik. 20 Hasonlót tapasztalunk, ha a levegőtöltés egy részét a kompressziónál egy levegőtárolóiba vagy effélébe elágaztatva elkülönítjük, vagy abba éppenséggel annak nagyobb részét vezetjük be egy fojtó nyí-25 láson át. Más elrendezéseknél szűk csatornák vannak a kamra és hengertér között, vagy pedig — mint az imént már említettük — egyoldalúan fekszik a nyílás, ami természetesen szintén a találmány céljá-30 val ellenkező hatást vált ki. A rajíz példaképen két foganatosítási alakját ábrázolja a találmánynak. Az 1. ábrán (a) jelöli az égési kamra gömbalakú részét, amelyhez a kúpos (b) 35 bővítés csatlakozik. E kúpos részben van a (c) fúvóka, amelynek a sugara, amint a rajíz jelzi, az égési kamra alakja szerint alakul. A kamra a (d) nyíláson át közlekedik az (e) hengertérrel. A (d) nyílás iO nagyságát úgy választjuk meg, hogy a levegő a kompressziólöketnél örvénylés és zavaró fojtás nélkül lép át az égési kamrába. Ellenben a nagyobb nyomású égési gázok, stb. ellenkező irányban örvényeivé és a fojtó ellenállás következtében jól ke- 45 veredve áramlanak. Ezzel elérjük azt, hogy a gép könnyen indul (jól ugrik be) s egyben jó lesz a tüzelőanyag kihasználása. A 2. ábra szerinti elrendezésnél az (f) 50 fúvóka és a gömbalakú (h) égési kamra kúpos (g) része a hengerlengely meglioszszabbításában fekszik. Itt az (i) nyílás a henger belseje felé bővül és a kamra belseje felől van az élesebb pereme, miért 55 is fokozottabb mértékben érjük el a célba vett hatást. Szabadalmi igény: Diesel-motor járművekhez e tüzelőanyagnak egy a hengertérrel egy nyíláson át 60 közlekedő égési kamrába történő sugaras befecskendezésével, amelyre jellemző, hogy olyan, lényegileg gömbalakú kamrája van, mely gyakorlatilag az egész sűrített levegőtöltést felveszi és 65 a kamra falában elrendezett fúvóka sugáralakjához alkalmazkodóan egyik irányban megnyúlt alakú, továbbá a nyíláskeresztmetszet az égési kamra vele párhuzamosan fekvő legnagyobb 70 keresztmetszetével koaxiális, továbbá a köralakú nyílás olyan kiképzésű és nagyságú, hogy az égési kamra és a hengertér közötti befűződést alkot, a nyílás átmérője pedig kb. félakkora, 75 mint az égési kamra gömbalakú részének átmérője, úgyhogy a levegőtöltés sűrítésénél (a levegőnek a kamrába való belépésénél) nem idéz elő jelentős fojtást és örvénylést, ellenben az elégés- 80 nél (a kamra nagynyomású tartalmának kilépésénél) fojtás és örvénydés áll elő. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.