120973. lajstromszámú szabadalom • Sugárerlőállítórendszer Braun-csövekhez, különösen távolbalátó célokra

31ejf.jelent 1939. évi július hó 1-én. MAGYAR KIRÁLY? SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 13097 3. SZÁM. VII/d. OSZTÁLY. — L. 7555. ALAPSZÁM. Sugárelőállítórendszer Braun-csövekhez, különösen távolbalátó célokra. ,-t C. Lorenz Aktiengesellschaft gryári cég Berlin-Tempelhof. A bejelentés napja 1938. évi május hó 4 ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi május hó 5-ike. Braun-csöveknek, különösen távolbalátó célokra használt nagyvákuumú és elektrosztatikai központosítású csöveknek, az elektródák nagy számára van 5 szükség. Ezek közül több elektróda finom fényrekeszből áll, melyeket gondos pontossággal kell egymáshoz képest kiigazítani éspedig tekintettel a kölcsönös sugárirányú helyzetre és az elektródák tengely-10 irányú távolságára. Az elektródáknak eddig szokásos tartása aránylag kezdetleges és nem igen alkalmas a gyors és kifogástalan beállításra. Általánosan szokásos, az elektródákat egynehány tartó-15 rudacskára erősíteni a tartórudacskák körül fektetett bilincsek segélyével. Ezeknél a kifogástalan központosítás időrabló munka és a tartók ily kivitele tömeggyártásra nem alkalmas. 20 Ezért javasolták az elektródákat közös csőtestben elhelyezni, melynek átmérője lépcsőzetesen kisebbedik és az elektródákat a lépcsőzeteken rögzíteni. Ily módon tengelyirányú helyzetben biztosították. 25 E célból az elektródákat széllel látják el, úgyhogy .süveg alak adódik ki. E szél rugékony, úgyhogy az elektródák bármily körülmények között szilárdan ülnek. Ily tartótesteket kerámiai munkaanyag-30 ból, pl. porcé liánból kell előállítani. Ezek azonban bonyolult alakjuk miatt drágák és ezért tömeggyártásra szintén alkalmatlanok. A találmány szerint tartótestnek állan-85 dó belső átmérőjű üvegcső szolgál, melybe az elektródák nyomás alatt vannak betolva. E célból az elektródák átmérője valamivel nagyobb, mint az üvegcső belső átmérője, úgyhogy csak súrlódással vezethető be a csőbe. Ily módon az elek- 40 tródák tengelyirányú helyzetükben szilárdan vannak tartva. Ezt a műveletet az üvegen át szemlélhetjük. A rajz az új berendezés egyik példájának hosszmetszetét tünteti fel. 45 Az (1) üvegcsőben süvegalakú elektródák nagy száma van, melyek a leírt módon nyomás alatt vannak bevezetve. A (2)elektróda az ismeretesWehnelt-henger. Ezután következik a (2) szívóelektróda 50 és azután az (5) fényrekesszel ellátott (4) lencseelektróda. A tulaj donképeni anódot a (6) elektróda alkotja, mely az (1) üvegcső jobboldali végén foglal helyet. A (4) elektródának az (1) csőben azon elrende- 55 zett (7) fémborítása van. Ennek célja, nagyobb fémtömegeknek felhalmozását, ami tudvalevőleg vákuumban nem kívánatos, meggátolni. A Wehnelt-hengerben, a (2) elektródában tehát, a (8) test 60 van, mely központos furatában a katódot hordja. Ennek a (9) szigetelőcsövecskéje van, mely a tulaj donképeni (10) katódtestet hordja. A (8) test tetszés szerinti fémből, vagy szigetelőanyagból, pl. 65 kerámiai anyagból való. Az elektródák csatlakozó vezetékei célszerűen az (1) cső kis furatain át vezetődnek. Az egész rendszernek a Braun-cső nyakában való megerősítése nincs fel- 70 tüntetve. Ügy járhatunk el pl., hogy az (1) cső körül bilincset, a cső talpa körül szintén bilincset fektetünk és e két bilincset tartórudacskákkal kötjük össze