120967. lajstromszámú szabadalom • Egyhullámú adórendszer
Megjelent 1939. évi július hó 1-én. ' MAGYAR KIKÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 120967. SZÁM. Vli/j. OSZTÁLY. — L. 7354. ALAPSZÁM. Egyhullámú adórendszer. C. Lorenz Aktiengesellschaft gyári cég, Berlin-Tempelhof. A bejelentés napja 1937. évi június hó 8-ika. Németországi elsőbbsége 1936. évi június hó 18-ika. Ismeretes, hogy egyhullámú adóknál a leányadót, azaz a szekundéradót nem közvetlenül vezérelik, hanem öngerjesztve engedik futni és az anyaadóval, azaz 5 a főadóval való egybe hangzás át fázisvagy frekvenciától függő berendezéssel ellenőrzik. E célból úgy az anyaadóról levezetett frekvenciát, valamint a leányadótól levezetett frekvenciát valamely 10 szabályozóberendezéshez, pl. hídelrendezéshez vezetik, mely a leányadó frekvenciaszabályozását végzi, ha a két adó frekvenciái egymással rem egyeznek. Ily összehasonlítást többnyire frek-15 venciaosztással kapott kis- vagy középfrekvenciákkal végeznek. Az adófrekvenciáknak egymással való közvetlen összehasonlítása is ismeretes. A berendezés többnyire olyan, hogy az anyaadóról kis-20 frekvenciát vezetnek le, melyet, kábelen át, a leányadóra visszük át. A leányadón vagy hasonlón frekvenciaosztást végeznek, mire a kisfrekvenciákat egymással összehasonlítjuk, vagy az anyaadó révén 25 átvitt frekvencia megint sokszorozható leányfrekvenciára, mire az összehasonlítást végezzük. A találmány szerint a leányadóról levezetett frekvenciát az adófrekvencia 30 többszörösére sokszorozzuk, mimellett az anyaadó révén átvitt frekvenciát ugyancsak az adófrékvencia e többszörösére sokszorozzuk és ezeket hasonlítjuk egymással össze. 35 A találmány szerinti berendezésnek a következőkben leírt előnyei vannak. A mellékelt rajz 1. ábrája az új berendezés egy példájának vázlata. A 2. ábra a berendezés kapcsolási rajza, 40 mely az 1. ábra szerinti berendezés egy része. Tapasztalat szerint az anyaadóról levezetett kisfrekvencia átvitelénél fázisugrások keletkeznek az összekötőkábelen, 45 melyek a leányfrekvencia azonnali utánszabályozását követelik meg. Hogy a berendezés szabályozópontosságát fokozzuk, az új berendezésben további sokszorozási végezünk, mely azonban csak 50 az összehasonlítás céljára való. Az 1. ábrán (I) jelöli az anyaadót, (II) a leányadót. E két adó vezérlőfokozata (M)-el illetve (T)-vel van jelölve, a frekvencia legyen 10® Hz. Az anya- 55 adó frekvenciáját az (1) frekvenciaosztóberendezésbe vezetjük, mely pl. 2000 Hzre 500-szoros osztást végez. Ezt a kisfrekvenciát, az (F) távvezetéken át, a (II) leányadóra visszük át, ahol a (2) 60 sokszorozóberendezésben a 10* Hz adófrekvenciára való sokszorozás történik. Az eddig ismeretes berendezéseknél ezt a frekvenciát, mely a (2) berendezéstől van véve, közvetlenül a leányfrekvenciá- 65 val, mely szintén 10* Hz, a (P) ellenőrzőberendezésben, mely pl. fázishíd, hasonlítjuk össze és esetleges eltéréseknél a leányfrekvenciát az (R) szabályozóberendezés révén kijavítjuk. 70 A találmány szerint a (P) berendezéshez vezető minden vezetékbe (2) sokszorozóberendezés van iktatva, mely sokszorozási végez, pl. 107 Hz-re. Ilymódon a (P) berendezésnek tízszeres szabályozó- 75 pontossága van az eddig ismeretes berendezésekkel szemben. Ha az (F) távvezetéken, pl. l°-ú fázisugrás következik
