120955. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulóztartalmú textilneműek kezelésére formaldehiddel

Megjelent 1939. évi július hó 1-én. ' MAGYAB KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIRÓSÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 120955. SZÁM. XlV/e. OSZTÁLY. — ff. 10239. ALAPSZÁM. Eljárás cellulózatartalmü textilnemÜek kezelésére formaldehiddel. Heberlein & Co. A.-G. cég, Wattwil (Svájc). A bejelentés napja 1937. évi december hó24-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi december 38-ika. Bejelentő 117391. számú magyar sza­badalmában eljárást helyezett védelem alé, amelynek értelmében cellulózatar­talmú textilneműek csakis formaldehid-5 del való megfelelő kezelés útján, az addig szokásos műgyanta beágyazása nélkül, tekintélyes mértékben gyűrődés­állókká, valamint nagymértékben víz­állókká, és még erős duzzasztószerekkel 0 szemben is érzéketlenekké tehetők. E szabadalom szerint úgy járunk el, hogy szöveteket, adott esetben fonalakat vagy fonatlan rostokat gyapotból, vászonból, viszkóza- vagy rézműselyembő] stb., for-5 maldehidnek savas jellegű katalizátort tartalmazó vizes oldatával átitatunk, majd azokat adott esetben sajtoljuk vagy centrifugáljuk és azután 90 és 160 C° közötti hőmérsékletre való hevítés mel-0 lett többé vagy kevésbé erélyes szárítás­nak vetjük alá. E célra alkalmas katali­zátorokként szerves savak, mint ecetsav és ennek homológjai, oxálsav, borsav, maionsav, erősen hígított ásványi savak, 5 továbbá a legkülönbözőbb sók, pl. timsó, alumíniumszulfát, ammoniumfoszfát, am­moniumrodanid, savas nátriumfoszfát, alumíniumrodanid, ferriklorid, ammo­niumklorid stb. jönnek tekintetbe, a A hivatkozott eljárás szerinti sikerült szöveteket kiválóan gyűrődésállóvá tenni. Ezenkívül azonban még járulékosan nagy zsugorodásmentesség bekövetkezése is észlelhető volt, ami nyilván arra vezet-5 hető vissza, hogy a cellulóza messze­menő leg elvesztette azt a különben min­dig megfigyelhető hajlamát, hogy víz vagy vizes oldatok hatására duzzad. Bizonyos esetekben azonban zavaró­nak találtuk azt, hogy a fent ismertetett 40 eljárásnál a szakadási vagy teljes nyúlás („Bruchdehnung") a formaldehides keze­lés végrehajtása után mindenkor erősen csökkent, mégpedig különösen műselyem­szöveteknél és -fonalaknál. Ha ez eljárás- 45. sal gyapotot vagy más természetes rosto­kat fonal vagy szövet alakjában kezel­tünk, akkor nemcsak a szakadási nyúlás nem kívánatos csökkenésre következett be, hanem a szakítási szilárdság („Reiss- 50-festigkeit") is mindenkor lényegesen csökkent. A szakértők már előbb szerzett tapasz­talatai alapján ezt a hátrányt a formal­dehidnek cellulózára való behatásától el- 55-választhatatlan jelenségnek kellett tekin­teni, amellyel meg kell alkudni, mind­addig, amíg bejelentő arra a meglepő felismerésre nem jutott, hogy azt igen egyszerű fogással, mégpedig a formai- 60-> dehides kezelés elé iktatott előduzzasz­tással kiküszöbölhetjük. Ebből a felismerésből adódott a talál­mány alapját képező új célkitűzés, gírely abban áll, hogy a fent ismertetett el- 65-járást a vázolt tökéletlenségektől meg­szabadítsuk, anélkül, hogy annak elő­nyöd hatásait feladnék vagy károsan be­folyásolnék. Ezt a célt úgy érjük el, hogy az árút a tulajdonképeni gyűrődésmente- 70-sítő kezelés előtt duzzasztószer hatásá­nak tesszük ki és bizonyos ideig ebben az állapotban hagyjuk, majd a duzzasztó­szert alaposan kimossuk és csak ezután kezeljük az árut a fent leírt módon vizes 75-formaldehidoldattal savas kémhatású ka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom