120951. lajstromszámú szabadalom • Vetítő-ernyő főként távolbalátási képek átvetítéséhez

2 120951. mára az optikai benyomás mindkét esetben ugyanaz (1. ábra). A (6) Braun-féle cső (5) világító-ernyőjének az (5a) és (5b) pontok közötti ré•5 szét a (7) objektív képezi le. Egyedül ezzel az objektívvel a (9) vetítő-ernyőn a világító-ernyő képe az (5b') és (5a') pontok között keletkeznék. A találmány szerint a (7) tárgylencsének (7a) és (7b) 10 pontjait a (8) bordázott gyűjtőlencse a szemlélők (10) síkjában a (7b') és (7a') pontokban képezi le. (2. ábra). Ezt a bordázott gyűjtőlencse gyújtótávolságának megfelelő beállításával ér'15 jük el. A tárgylencse és az ernyő közötti távolságot, pí. távolbalátási vetítőknél a vevőkészülék mértani adatai, az ernyő és a szemlélő közötti távolságot pedig a vetítési kép mérete és a sorszám szabja 20 meg. Ha ezek az, értékek megadottak, akkor az + --- ==y lencse-egyenlet szerint, ahol (D) a világító-ernyő és a tárgylencse közötti távolságot, (d) a tárgylencse és a szemlélő közötti távolságot v25 jelenti, a kívánt (f) gyújtótávolság könynyen kiszámítható. Ezzel az elrendezéssel a szemlélők számára az egész képmező egyenletes megvilágítását érjük el. A szemlélők, sorának teljes szélességét 30 választani a tárgylencse képének átmérőjéül nem kedvező, minthogy a szemlélő látóköre fölött és alatt olyan zónák vannak, amelyeken a fényáram használatlanul megy át. Elölről a szemlélő irá:35 nyában tekintve ekkor hosszúra nyújtott, középső (11) rátekintési mező-zóna adódik, amely mérsékelten van megvilágítva és fölötte és alatta van a lcörazeletalakú (12a) és (12b) fényáramzóna, 40 amelyek éppen olyan világosak, mint a középső zóna, de a szemlélő szempontjából kihasználatlanul maradnak (3. ábra). Ha a tárgylencse képét olyan naggyá tesszük, mint egy emberi fej, akkor csak 45 egy személy élvezheti a találmány szerinti berendezés egész előnyét. Tehát a nzemélyek száma a képnagyságnak megfelelően korlátozott. Azonban, mint már fent feltételeztük, többnyire nagyobb•50 ozámú néző jön tekintetbe, mint amennyi a tárgylencse reprodukciós zónáján belül elhelyezhető. Ebből a célból a találmány további lépése szerint a pl. emberi test nagyságú tárgylencseképet a szemlélők 55 ;íkj ában szélességében annyira torzítjuk, hogy a szemlélők térbeli sorszéiességének megfelelő legyen. Ezt pl. úgy érjük el, hogy függőleges bordákkal ellátott (13) vetítő-ernyőt és előtte elhelyezett, gyűrűalakú bordákkal ellátott (8) gyűjtőlencsét 60 alkalmazunk (4. ábra). A 4. ábrán a (7b') és (7a') pontok közötti szaggatott kör a 3. ábra szerint kapott, fényárammal töltött zónát jelöli. A (7b") és (7a") pontok közötti középső 65 kör a megfelelő zónát a hosszában bordázott ernyők használata nélkül, de kisebb reprodukció-méretnél szemlélteti. (14) jelöli az elipszis-alakban, harántirányban torzított zónát, amely valamennyi szem- 70 lélőt magában foglalja (5. ábra). Ilvmódon lehetővé válik a térben elipszissz;erűen kivilágított zóna létesítése, amelyen belül mindenképen jó képszemlélés lehetséges. Ez a körülmény e 75 zóna számára nagy fénynyereséget jelent. Az a szemlélő, aki szemeit elfordítja ebből a zónából, vagy aki egyáltalán kívül van ezen a zónán, már semmit sem lát a képből. 80 Kiegészítésül még megemlítendő, hogv a gyűjtőlencse felületi bordázásának szélessége lehetőleg kisebbre választandó, mint a vetítendő képsor szélessége, feltéve, hogy távolbalátási képet vetítünk; 85 e szélesség célszerűen a képsorszélesség fele. Ez esetben biztos, hogy a szemlélő a köralakú bordákat nem veszi észre. Azokban az esetekben, ahol e feltétel megvalósítása nehézségekbe ütközik, bi- 90 zonyos fokig elegendő, ha a két borda közötti sötétzónákat a sugármenetben a sorszélességnél keskenyebbé tesszük. A (15) bordáknak a fényáramhoz viszonyítva haránt irányban leferdített 95 (15a) éleire eső fénysugarak párhuzamosan mennek át a gyűjtőlencsén. Viszont azok a fénysugarak, amelyek a (15) bordáknak a fényárammal közelitően párhuzamos (15b) éleire esnek, úgy tör- 100 nek meg, hogy (16) holt-zónákként a kihasználás szempontjából kárbavesznek (6. ábra). A vetítő-ernyő mű-üvegből is készíthető. Azt találtuk, hogy olyan gyűjtő- 105 lencse használata, amelynek felületi bordái optikailag és termoplasztikailag alkalmas, szerves műanyagokból, pl. műgyantából, plexi-üvegből, trolitulból állanak, a fénysugár beállítása szempontjá- 110 ból a kívánt hatású. Ilymódon már alacsony előállítási hőmérsékletnél (70— 200 C°) igen olcsó, rácsos-ernyők és bordázott gyűjtőlencsék állíthatók elő.Tehát készíthetjük mind a lencser ácsot, mind 115