120947. lajstromszámú szabadalom • Vándorrostély

2 120947, sítása szerint az álló gerinc a felfűzőszervnek a két lánc közötti térbe néző oldalán túlnyúló hűtőtoldattal van kialakítva. Ugyancsak a rostélyeiem hűtésének ja-5 vitását érhetjük el, ha a találmány még további foganatosítása szerint a ferdén fekvő tüzelőanyaghordólapok átlapolt végén a láncok egyenesvonalú haladási irányát harántoló hűtőtoldat van akként, hogy 10 a rostélyeiem felfűzőszervéi, illetve ennek egynegy részét öbölszerűen közrefogó szárny létesül. A vándorrostély fordulási helyein eltávolítandó anyagok kihullását megkönnyít-15 hetjük, ha a találmány egyik előnyös foganatosítása szerint a ferdén fekvő helyzetben elrendezett tüzelőanyaghordólapoknak a két lánc közötti térbe néző oldalai a láncok egyenesvonalú haladási irányához 20 képest szintén legfeljebb 30°-nyi ferdeséggel vannak elrendezve. Ekkor ugyanis a tüzelőanyaghordóilapok alá esetleg becsúszott anyagok a fordulási helyeken, különösen az említett lapoknak öbölszerűen 25 megtörő szárnyalakja esetében, a vándorrostély fordulási helyein ismét könnyen kicsúsznak. A találmányt, mely a rostélyelemek haránttartóinak és a szélső rostélyelemeknek 30 sajátos beépítési módjára is kiterjed, még részletesebben a rajzon látható foganatosítási példája kapcsán magyarázzuk meg. Az 1. ábra a találmány szerinti vándorrostély egyenesvonalban haladó részleges, 85 csak két rostélyelemre kiterjedő metszete, a 2. ábra az, 1. ábra egyik rostélyeleniének felülnézete, a 3. ábra az 1. ábra 3—3 vonala mentén a rostélyelemen át vett keresztmetszet, a 40 4. ábra egy szélső rostélyeiem és a lánc egy részének oldalnézete, az 5. ábra néhány rostélyeiem liomlokiiézete, melyen az egyik lánc homloknézete is látható. A 45 6. ábra az 5. ábrához tartozó felülnézet, míg a 7. ábra az egyik szélső elem keresztmetszete. Mint az 1. ábrán látható, a rostélyele-50 mek (j, j) felfűzőszervekből és ezekhez álló (y) gerinc közbeiktatásával csatlakozó, fekvően elhelyezett (a) lapból állanak, amelyen a rajzon fel nem tüntetett tüzelőanyag rétege nyugszik. E lapok felső (al) 55 oldala a vándorrostély láncainak egyenesvonalú haladási irányához képest ferdén van elrendezve és ezzel a haladási iránnyal legfeljebb 30°Hnyi szöget zár be. A rajzon ábrázolt példa esetében két (j) felfűzőszerv van és a felfűz,őszervek a 60 két (c, c) haránttartóra vannak felfűzve. Az ábrázolt példa esetében továbbá mindegyik rostélyeiem három (a) tüzelőanyaghordólapot tartalmaz és a két (j, j) felfűzőszerv közötti teret álló (z) hűtőgerinc 65 hidalja át, mely előnyösen mélyen, az 1. ábra szerint a (j. j) felfűzőszervek alatti térbe nyúl, hogy a hűtőhatást lehetőleg fokozzuk. A (z) hűtőgerinchez ugyancsak (a) tüzelőanyaghordólap csatlakozik, mely 70 azonos kivitelű azokkal a lapokkal, amelyek a (j, j) felfűzőszervek fölött helyezkednek el. Mint az 1. ábrán látható, az egy-egy rostélyelemen belüli (a) tüzelőanyaghordó.- <5 lapok egymást (;x) rés meghagyásával részben átlapolják és az egyik rostélyeiem tüzelőanvaghordólapja a szomszédos haránltartókra fűzött rosLélyelem csatlakozó (a) tüzelőanyaghordólap ját 80 ugyancsak (x) rés meghagyásával átlapolja. Az 1. ábrán látható, hogy az (a) tűzelőanyaghordólapok alsó (a3) oldala a lánc egyenesvonalú haladási irányával szintén 85 30"-ot meg nem haladó szöget zár be. Mindegyik ( a) tüzelőanyaghordólap átlapolt vége a lánc egyenesvonalú haladási irányára lényegileg merőlegesen elhelyezkedő, tehát azt harántoló (a2) toldatban 90 folytatódik, amivel olyan szárnyat kapunk, mely az egyik (j) felfűzőszervet öbölszerűen részben körülveszi. Ez az (a2) toldat ugyancsak a hűtés javítását eredményezi, egyben azonban a légbevezetést is 95 javítja. A rostély szélein a (d) lánc szomszédságában elhelyezkedő rostélyelemek lényegileg azonos kivitelűek, ezeknél azonbaif előnyösen eltérő beépítési módot alkalma- 100 zunk. A 1., 5. és 7. ábra szerint a (d) lánc tagjainak egy része, nevezetesen a (h) lánctagok U-kereszLmetszetűek és az ábrázolt példa szerint két felnyúló (hl) toldattal vannak ellátva. A szélső rostély- 105 elemek ezekhez a (hl) toldatokhoz közvetlenül, esetleg a (c, c) haránttar lók megkerülésével, vannak erősítve. Ez úgy törtéhhel, hogy a szélső rostélyelemek gerincéhez ({) rögzítőnyúlvány csatlakozik (7. 110 ábra), melyben lyuk van, úgyhogy a szélső rostélyeleme'ket az ugyancsak lyukkal ellátott (hl) toldatokon és az (f) rőgzítőnyúlvánvon átdugott (b) sasszeggel a lánchoz erősíthetjük. Előnyös, ha a (c, c) ha- 115 ránttartókat ugyanezekhez a (h) lánctagokhoz közös rögzí'tőszervvel, tehát ugyancsak pl. a (b) sasszeggel erősítjük, ami a