120931. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektroncsövek kisülő áramának vezérlésére és elektroncső az eljárás foganatosítására
2 120931. fejt ki, akkor az elektronok parabolaalakú pályákon mozognak, amit a rajzban szaggatott vonalakkal jelöltünk. Egyszerű számítás mutatja, hogy az 5 elektronok a II vezérlőrácsot és így a III anódát is csak úgy érhetik el, ha a vezérlőrács effektív-potenciálja u2 =u1 . sin2 « 1. Ebből az egyenletből az tűnik ki, hogy 10 az a sebesség, amelyre a vezérlési folyamat az elektronokat lefékezi, lényegesen függ az oc-szög nagyságától. Ha pl. az elektronok a=0 szög alatt jutnak a mezőbe, akkor azokat a vezérléshez 0 sebesl5 ségre kell lefékezni. Ha viszont feltesszük, hogy a =45° és az I segédelektróda feszültsége Ui=100 Volt, akkor a parabola-alakú elektronpályák csúcspontja kb. 50 Volt-nak megfelelő poten-2q ciálfelületen fekszik. Az elektronok tehát a II vezérlőrács felületét és a III anódát : csak akkor érhetik el, ha a vezérlőrács effektív potenciálja u2 >50 Volt és azok ez esetben csak 50 Volt-nak megfelelő 25! sebességre fékeződnek le. Mindaddig, míg a vezérlőrács effektív potenciálja u2 <^50 Volt, az elektronok az I seg'édelektródához térnek vissza, illetőleg azokat az I segédelektróda veszi fel, miközben 30 azok ismét csak 50 Volt-ig fékeződnek le. A 2. ábra (a) görbéje a kisülést jellemző vonal oly elektronsugárzás esetén, mely azonos sebességű és párhuzamos irányú elektronokból áll. Látható tehát, 35 hogy a vezérlés aránylag nagy elektronsebességek mellett megy végbe és az elektronok nem tartózkodnak sokáig a vezérlőmezőben. Ha az elektronsugárnak a késleltető mezőbe való belépésekor 40 A« szögdivergenciája van, akkor a diagramm a 2. ábrabeli (b) görbe alakját veszi fel. Ennek oka az, hogy a vezérlőmezőbe különböző szögek alatt belépő elektronokhoz a vezérlőrácsnak külön-45 böző effektív potenciáljai kell, hogy tartozzanak, hogy az elektronok megfordulása bekövetkezzék. A diagrammokban a hurok képződése az u2 =u1 . sin2 (a+A") 2. 50 értékek között lép fel. A 2. ábrában feltüntetett görbe-alak teljesen új, mert minden eddig ismert diagrammnál a kisütési áram a vezérlőelektróda 0 effektívpotenciáljánál indul meg. Ezek a diagrammok tehát csak 55 azon feltétel mellett keletkeznek, hogy a vezérlés olyan elektronokat befolyásol, amelyek egészen kis sebességekre fékeződtek le. A 2. ábrában feltüntetett diagrammok csak pozitív effektívpotenciá- 60 lóknál kezdődnek és pozitív effektívpotenciálok irányában annál inkább tolódnak el, minél nagyobb az « belépési szög, vagyis minél nagyobb sebességű elektronokkal dolgozunk. 65 Mint az az 1. egyenletből következik, a vezérlőclektródának az elektronáram szabályozásához szükséges (u2 ) effektív potenciába és az elektronsugarak « belépési szöge között összefüggés van. Ebből 70 látható, hogy a vezérlés foganatosítható úgy a vezérlőmező erősségének változtatásával, mint az (u2 ) effektívpotenciál befolyásával, tehát az a belépési szög változtatásával is. Adott esetben mind- 75 két vezérlési mód egyidejűleg is alkalmazható. Mindkét esetben az elektronáramok erősségének, illetőleg belépési szögének változtatására használt ismert eszközök alkalmazhatók. A szög értéké- 80 nek befolyásolása történhet mágneses vagy elektrosztatikus kitérítő mezőkkel is. Az 1. ábrában feltüntetett elektródaelrendezés csak a találmány lényegének 85 magyarázatára való. A 3. ábra oly elektródarendszer keresztmetszete, mely a találmány szerinti elj ár ás gyakorlati foganatosítására alkalmas. Az elektronok a (K) katódából az (ut ) potenciálon levő 90 (1) elektródán át kifelé haladnak és a katódpotenciálon levő pálca-alakú (3) elektródák mentén két (B) és (Bj) kötegre oszlanak meg. Ha az (5) felfogó elektródának pl. szintén (uj) potenciálja 95 van, akkor a (4) felfogó elektróda potenciáljának megváltoztatásakor oly diagrammot kapunk, mely megegyezik a 2. ábrabeli görbe lefolyásával. Az elektronáram eközben megoszlik a (4) és (5) 10( elektródákra. Ezek közül az (5) elektródapár felületei a pálca-alakú (3) elektródákkal meghatározott síkkal párhuzamosak, a (4) elektródapár felületei erre a síkra merőlegesek. A görbe meredek- IOÍ sége függ a divergencia szögének nagyságától, amely alatt az elektronok a vezérlőtér késleltető mezejébe lépnek. Ha azt kívánjuk, hogy a kisütési görbe meredeksége lehetőleg nagy legyen, akkor ll<
