120925. lajstromszámú szabadalom • Elektronsokszorozó cső

Megjelent 1939. évi .július hó 1-én. MAG TAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 130925. szam. Vll/j. OSZTÁLY. S. 17116. ALAPSZÁM Elektronsokszorozó cső. Siemens & Halske Aktiengesellschaft, Berliii-Siemeiisstadt. A bejelentés napja 1937. évi október hó 30-ika. Németországi elsőbbsége 1936. évi december hó 10-ike. A találmány elektron,áramoknak szekunder-emisszió útján való erősítésével dolgozó csőre vonatkozik. Ismeretesek olyan elektronsokszorozó csövek, amelyeknél az 5 elektronokat szekunder-emissziós elektródához vezető, illetőleg az ezeken az, elektródákon keltett Szekunder elektronokat az elektródáról elterelő mezőnek oly alakjia van, amely közelítően megfelel a változó ) törésmutatójú kitérítőprizmák optikai analógiájának. Ha, mint a legtöbb esetiben, kívánatos, hogy az elektronáramot nagyobb keresztmetszeten, célszerű módon a szekunder-emissziós elektródákra tereljük, ak> kor több ilyen kitéríbőprizmával kellene dolgozni. Ennek a berendezésnek a fentemlített villamos kivitelben megfelel az egymással sziembe'A pozitíven, illetőleg ne. gatíven feltöltött elektródák sorozata. Ki) tűnt, hogy előnyös, ha erősítőfokozatok egy fokozatának azok az elektródái, amelyeik ugyanennek a fokozatnák többi elektródáival szemben negatív töltésük, még pozitívek, a megelőző fokozat pozitív elek> irodáival szemben. A találmány értelmében további előnyöket érünk el azzal, hogy a leírt sík elrendezésről tengelyszimmetriás elrendezésre térünk át. Különösen kedvező eredménye) ket érünk el hengerszimmietriás elrendezésekkel. Az ilyen elektródarendszereknek az az előnye van, hogy a potenciál logaritmusos lefolyása következtében a katódián nagy 'mezőerősség jelentkezik. A ka> tóda összfelüietének a vezérléshez való egyenletes kihasználása ,az ilyen megoldásnál biztosítva van- Közvetve fűtött katódák is előnyösen alkalmazhatók. A leírt viszonyok tehát lehetővé teszik, hogy a találmány szerinti csővel igen hagy erő- 40 sítési fokokat érjünk el. A mindenkori szükség szerint a csőnek lehet több vagy kevesebb erősítőfokozata. Belülről íkifelé az ilyen csöveknél, amelyeknél az elektródalemezek a katódához 45. párhuzamosan állanak, az elektródákon keletkezett meleg áramlásához rendelkezésre álló keresztmetszet nagyobb, úgyhogy ezzel a kedvező mellegelvezetés, biztosítva van. Ha az elektródákat nem mint öqa katódával párhuzamos, lemezeket, hanem mint a katódára merőlegesen álló gyűrűket képezzük ki, akkor az elektródák felülete kifelé szükségképen nagyobb és az emissziós áram sűrűségének teljes 55. egyenletességéit különböző szélességű lemezek alkalmazásával bizitosíthatjiuk. A találmány szerinti csőnek tehát nagy termikus terhelhetősége van. A találmány szerinti szerkezet lehetővé öQ-teszi az elektródáknak igen egyszerű megtámasztását, így például a /lemezeket mindkét végükön közvetlenül beforraszthatjjUik az üvegtárcsába, mely azután az egész rendszer hordozóját alkotja. Ha a lemeze- 6ö> ken belül huzalok is vannak, melyeknek potenciáljával a mezők alakját akarjuk befolyásolni, úgy ezeket lemezből készült gyűrűkön, például hegesztéssel rögzítjük és a lemezgyűrűket ismét oly üvegtár- 70> csákba forrasztjuk, melyek a rendszert mindkét oldalán lezárják. Világos mindebből, hogy az elektródák központos elrendezéise szerkezeti szempontból az egye-