120922. lajstromszámú szabadalom • Fénymoduláló berendezés

120922. 3 hatjuk. Rendszerint azonban nem előnyös nagyméretű cellát készíteni, ahol is a fő megszorítás a 3. ábrán látható kereszt­metszeti területre érvényes. A (7, 10) len-5 eséket e példában éppen azért alkalmaz­tuk, hogy ez, a megszorítás ne csök­kentse lényegesen ai rendelkezésre álló fénymennyiséget. E lencsék célja a fény sűrítésének fokozása a 3. ábra síkjában. 10 A 2. ábra síkjában azonban hosszú cella • előnyös (később kifejtendő okoknál fog­va); e isíkban külön sűrítő .szerv a (8, 9) gömiblencséken kívül rendszerint nem szükséges. 15 A fénykéve modulálására a mehanikai hullámok a folyadék felszínén keltett ba­rázdák lehetnek. Ilyen barázdakeltő ké­szüléket a 4. ábra szemlélteti. A (16) edény alkalmas mennyiségű (17) higanyt 20 tartalmaz, melynek felszínén a rajta úzsiő (4) piezoelektromos kristály rezgés© kelt hullámokat. E kristály a (21) fémborítás­hoz kötött (18) vezetékből, valamint a (16) edény falán át a (17) higanyba, nyúló 25 (19) vezetékből kapott nagyfrekvenciás rezgéseket továbbítja a higanyra. A hi­gany a kristály második fémfegyverzetét helyettesíti. A (6) fényforrásból érkező fényt a (20) lencse párhuzamossá teszi, a 30 ];i»-j>nv felszíne visszaveri, a (22) lencse pedig ismét összegyűjti, úgyhogy a (11) fényrekesz (12) nyílásában a (6) forrás képe jelenik meg. A higany felszíni hul­lámai hasonló módon hatnak, mlint a ren-35 des visszaverő elhajlási rács, amennyi­ben a visszavert fénykévét szétszórják; a szóródás mértéke a hullámok amplitúdó­jától függ. Az elhajlított fényt a (11) fényrekesz felfogja, a modulált kéve pe­íO dig a (12) nyíláson áthalad. A találmány szerint a fenti mintájú készülékeket akként módosítjuk, hogy a mehanikai hulláin-keltőbe (4 piezoelek­tromos kristályba) vezetett több modu-Í5 Iáit nagyfrekvenciás rezgés egymástól függetlenül modulálja a fénykóvét. E célra a folyadékban létesített mehanikai hullámoknak a hullámih oidozó test ha­tárfelületeiről vagy a testbe helyezett í0 akadályokról, (korlátokról) illetve bármi­féle rendellenességről való visszaverődé­sét használjuk ki oly célból, hogy a hul­lámok erőisségbeli rezonanciáit vagy lo­kalizálódásait érjük el, aminek megfele-55 lően növekednek, illetve lokalizálódnak annak optikai hatásai is. A rezonanciák helye a mechanikai hullámok frekvenciá­jától függ, úgyhogy a piezoelektromos kristályba vezetett több, különböző fre­kvenciájú rezgést egymástól szétválaszt- 60 van, külön-külön használhatjuk fel. E hatás elérésére az 5. ábrán példaké­pen feltűntetett elrendezést használhat­juk. Az 5. ábrán, mely az 1. ábrabeli ké­szülék módosulatát mutatja, a hullámo- 65 kat elindító (4) felülethez vagy vonalhoz képest ferde (35) határfelületet vagy vo­nalat használhatunk, miáltal a haitárfe­lület és a kiindulási felület közti ismét­lődő hullám,visszaverődések (37, 37') re- 70 zonanciaövet vagy öveket létesítenek, melyek helyzete a mehanikai hullámok frekvenciájától függhet. Ez esetben egy­idejűleg két vagy több villamos frekven­ciát vezethetünk a (4) kvarckristályhoz 75 vagy egyéb hullámkeltőhöz, mire a hul­lámihordozó testben két vagy több megfe­lelő, elhatárolt hatásöv jön létre, úgy­hogy a készülékbe vezetett alkalmas vil­lamos frekvencia vagy frekvenciák mo- 80 dulálásával az egyes övekben a hullámt­amplitu dókat és ezáltal a megfelleő opti­kai hatásokat egyéb övek hullámaitól függetlenül modulálhatjuk, illetve vezé­relhetjük. így a (37) öv az egyik, a (37') 85 öv pedig valamely másik alkalmazott frekvenciának felelhet meg. Más változat szerint alkalmas anyagú gátló felületeiket vagy vonalakat helyez­hetünk a hullámhordozó testbe, alkalmas 90 távolságokban, a hullámkeltő felülettel vagy vonallal és (vagy) egymással pár­huzamosan .vagy szög alatt, miáltal a hullámok interferenciáját, illetve (rezo­nanciáját idézhetjük elő, ami az előző 95 példához hasonlóan rezonanciahelyek képződéshez vezet. A hullámhordozó testnek továbbá is­métlődő alakzatokból álló egy vagy több határfelülete vagy közbeiktatott gátlófe- 100 lülete lehet, így pl. lépcsőzött határlap­jai, vagv szabályos nyílásokkal ellátott vagy változó vastagságú gátló felületei, minek folytán a hullámok frekvenciájuk­tól függő irányokban elhajlanak. E ha- 1 or> tár. illetvo gátló felületek esetleg görbék lehetnek, ami gyűjtőhatást eredményez­het, Ennek következtében a testben a frekvenciától függő hatásöv-lokalizálódá­sok mutatkoznak. 110 A fenti elvek megvalósítására a 6—10. ábrák adnak példákat. A 6. ábra a találmány szerint kialakí­tott olyan készüléket tüntet fel, melynél az (51) edény (52) folyadékában keltett 115 nyomáshullámok rezonanciahelyeket léte-

Next

/
Oldalképek
Tartalom