120922. lajstromszámú szabadalom • Fénymoduláló berendezés
Megjelent 1939. évi .július hó 1-én . MA9YAE KIRÁLYI SZABADALMI BIEÓSÍ0 SZABADALMI LEIRAS 120923. SZÁM. Vll/j. OSZTÁLY. S. 16878. ALAPSZÁM. Fénymoduláló berendezés. Scophony Limited cég, London, mint Jeífrey John Henry, Bray-on-Thames-i iiikós jogutódja. Kiválasztva az S-15793. alapszámú bejelentésből. Megállapított bejelentési nap 1935. évi március hó 2-ika. A találmány olyan fénymioduláló készülék körébe tartozik, amilyeneket távolbalátáshoz, hangfeljegyzéshez és egyéb rendszerekhez szokás alkalmazni. 5 Ilyen készülékek alapja az az ismert elv, mely szerint, ha nagyfrekvenciás mell anikai hullánnokat bocsátunk át optikai rendszer részét alkotó testen, akkor azok általában a testen átvezetett vagy arról 10 visszavert fénykéve hullámfrontjának lassulásait és gyorsulásait okozzák, mely lassulások és gyorsulások a testben a hullámok által előidézett sűrűsödési és ritkuli'si öveknek vagy a test változó elmozdu 15 lási öveinek felelnek meg. Minthogy ezek az övek a felhasznált hullámhossznak megfelelő szabályos távolságokban vannak egymástól, e jelenség felhasználásával az elhajlási rácsokéhoz hasonló optikai ha/tá-20 sokat, valósíthatunk meg. Erinek magyarázata a következő: Az optikából ismeretes, hogy amikor fényt bocsátunk olyan visszaverő vagy áteresztő testből álló elhajlási rácsra, mely 25 testen, sűrűn egymás mellett, barázdákat alakítottunk ki vagy vonalakat húztunk, a fény egy része elhajlik attól az iránytól, amielyben az egész fény haladna, ha nem volnának barázdák, illetve vonalak. Az el-30 hajlított kéve és a rendes irányát megtartó főkévé közti szög nagyságát a fény hullámhossza és a barázdák vagy vonalak sűrűsége szabja meg. Ha mehanikai hullámokat bocsátunk át 35 valamely testen, melyre fény esik, a hullámok éppúgy fényeihajlító hatást tudnak előidézni, mint az elhajlító rács vonalai vagy barázdái. A találmány mármost a következő jelenségeken alapszik: Miuhogy a fény egy 40-része a diffrakciós hatás folytán a Tőkévétől elhajlik, az utóbbiban megmaradt fénymennyiség az elhajlított fény menynyigégével csökken. Ha a riiiehanikai hullámok amplitúdója elég nagy, gyakorla- 45. tilag, az egész fény elhajolhat és a főkévé ilyenkor gyakorlatilag kialszik. Egy ismert berendezésben, mely fény modulálására ezt az elvet hasznosítja, párhuzamos sugarakból álló fénykévét 50 olyan cellán bocsátanak át, amelynek két szemibenfekvő fala fényáteresztő, és amely átlátszó folyadékkal van töltve. A cella fenekéhez piezo-elektromos kristályt erősítenek. A kristály egymással szemben- 55. fekvő felületeihez nagyfrekvenciás villamos rezgéseket vezetnek, melyeket azokkal a rezgésekkel moduláltak, amelyekkel a, fénykévét vezérelni kívánják. A kristály az utóbbi rezgések ütemében ugyancsak 60-rezgésbe jön és a cella folyadékában megfelelő mehanikai rezgéseket kelt. A 'folyadékon áthaladó fénykéve elhajlított részre és rendes irányát megtartó központi részre oszlik. A központi kéve fénymemy- 65. nyisége a folyadék mehanikai hullámainak amplitúdójához viszonyítva ellenkező értelemben változik. A fény útjába nyílásos ernyőt helyeznek, miely a központi fénykévét a felhasználási felületre engedi, 70 az elhajlított fény útját azonban elzárja. A találmány célja a fenti körbe tartozó
