120909. lajstromszámú szabadalom • Rudakból felépített, K-rácsozású, szétszedhető híd

Megjelent 1939. évi jiilius hó 55-én. MAGYAR KIRÁLYI #fcM|| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 120909. SZÁM. VlII/j. OSZTÁLY. — M. 11063. ALAPSZÁM. Rudakból felépített, K-rácsozású, szétszedhető hid. Magyar Királyi Állami Yas-, Acél- és Gépgyárak Budapest. A bejelentés napja 1937. évi július hó 16-ika. Hídszerkezetek rácsozásainál ismeretes az ú. n. egyszerű, oszlopos rácsozás, melynek két szokásos hálózati tervét az 1. és 2. ábrák mutatják. A főtartók merevítése, 5 illetőleg teherbírásuk fokozása végett e hidaknál két övfalat szoktak alkalmazni, amit a 2. áibrabeli, kétemeletes kivitel esetére keresztmetszetben a 3. ábra tüntet fel. Nagyobb, nevezetesen 75 méteren 10 felüli nyílások áthidalása végett az eredeti, kétfalú keresztmetszet mellé harmadik övfalat építenek és az oszlopokat, valamint a ráesrudakat megkettőzik vagy merevítő tartókat alkalmaznak. Ennél 15 lényegesen előnyösebb volna harmadik emelet kifejlesztése, ez azonban a választott hálózat és elemek esetén vagy egyáltalán nem, vagy csak nagy nehézségek árán volna lehetséges. Az ismert megol-20 dás hátránya ugyanis, thogy ,a kereszttartók sajátos beépítése miatt a külső tartófal teherviselése sokkal kisebb, mint amennyinek a számítás szerint lennie kellene. Kivitelezett szerkezeteken vég-25 zett mérések szerint ugyanis a külső tartófal a teher 33%-a helyett annak csak mintegy 5—6%-át hordja, minek következménye a belső falak túlterhelése. A szerkezet továbbá nem gazdaságos, mert ,80 az aránylag alacsony tartóba, melyiiek! magassága nagyobb nyílásoknál a nyílás 1/12 része, ugyanannyi oszlopot és rácsrudat kell beépíteni, mintha a tartó négyemeletes, tehát a 2. ábrában feltün-85 tetett, kétemeletes kivitelnél kétszerte ' magasabb volna. A tartó alacsony voltának egy további hátrányos következménye, hogy a behajlások tekintélyesek és tekintettel ezekre, forgalmi korlátozások válhatnak szükségessé. 40 Az 1. ábrabeli hálózat továbbfejlesztésiének tekinthető az ú. n. K-rácsozás, melynek jellemzője egy oszlop közepéhez kötött két oly ferde helyzetű rácsrúd, melyek másik végei a szomszédos oszlop 45 két végéhez csatlakoznak. Ismeretesek ily K-rácsozással készült oly hidak, melyek rácsozása megfordítás nélkül megy végig a hidon, úgy hogy a főtartó a függőleges középvonalra réslzaránytalan, valamint 50 oly K-rácsozású hidak is, melyek a függőleges középvonalra részarányosak ugyan, ellenben háromszögalakú szer-ke- • zeti elemekből vannak felépítve. A K-rácsozású, részaránytalan tartó 55 hátránya, hogy a rúderők is résizaránytalanok, mégpedig úgy, hogy az elemek csak a tartó egyik felében vannak gazdaságosan kihasználva, a másik felében nem. Ebből következik, hogy a megerő- 60 sítő elemeket (öiverősítéseket és pótrácsrudafcat), amennyiben ezekre szükség van, vagy részaránytalanul kell kiosjztani, ami a munkát rendkívül megnehezíti, vagy pedig, ha a részaránytalan elrendezést el 65 akarjuk kerülni, akikor statikai szempontból felesleges elemeket kell beépíteni. Hátrány továbbá, hogy annak a vég- i oszlopnak ,az igénybevétele, amelynek a rácsrudak a végeihez csatlakoznak, igen 70 kedvezőtlen, viszonyítva a másik végoszlop igénybevételéhez, amelynek a rácsrudak a közepéhez csatlakoznak. Különösen hátrányos ez a felső pályás hidaknál.