120907. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási berendezés villamos rezgőkörök összehangolási tisztaságának fokozására

4 120907. együttmozgóan változtathatók. A me­chanikai összekapcsolás folytán a (20) és (21) kondenzátorok az összehangoló (19) kondenzátorral ugyanolyan arányban 5 változnak, amivel a velehangzási görbé­ben a minimális csúcspontnak a maxi­mális csúcsponttól való távolságát köze­lítőleg állandó mértéken tartjuk. Köny­nyebb szerkezeti megvalósítás végett a 10 (6, 7) vakellenállások közül csak a (7) kondenzátort tesszük az (5) összehangoló­kondenzátorral együttesen változtatha­tóvá. Célszerű itt, ha a (7) kondenzátor kapacitás-változását az összehangoló (5) 15 kondenzátorénál kisebbre választjuk, hogy a kiegyenlítés tökéletlenségét ki­küszöböljük. A 7. ábra szerinti kapcsolás az előbbi­vel azonos (4, 5, 6, 7) számokkal jelzett, 20 a találmány szerint kialakított bemeneti kört tartalmazza, melyet azonban ez esetben a (8) kapacitáson át közvetlenül csatoltunk a (18, 19, 20, 21) rezgőkörhöz, mely eltér ugyan a találmány szerinti 25 kapcsolástól, de velehangzási görbéje a (4, 5, 6, 7) rezgőkörhöz képest fordított, asszimmetriás alakú. A (22) kapacitás­hoz a (9) cső, a (11) kapacitás és az is­merete* kapcsolású (12, 13) rezgőkör 30 csatlakozik. Ezekre következik a kis­frekvenciájú (23, 24) rész. Ennél a kap­csolásnál tehát a két egymással ellen­tétes, asszimmetriás velehangzási görbéjű (4, 5, 6, 7) és (18, 19, 20, 21) rezgőkör, 35 kölcsönös csatolással, egy- és ugyanazon fokozatban van (sávszűrőkapcsolás), míg az ismeretes kapcsolású járulékos (12, 13) rezgőkör az imént említett fokozat mögé kapcsolt. 40 A 8. ábrán a (31) cső ráhelyezésű (szuperponálású) vevőkészülék közbenső frekvenciájú erősitőcsöve, mely a szoká­sos kapcsolású (33, 34, rezgőkörre mint anóda-zárókör dolgozik. Az ezen a külső 45 ellenálláson jelentkező nagyfrekvenciájú feszültséget a (35) kapacitás a járulékos (38, 39) vakellenállásoknak járuiékos (38) kapacitására viszi át, mely vakellenállá­sok a (36, 37) rezgőkört hidalják át. Ez 50 a találmány szerinti kapcsolástól annyi­ban eltér, amennyiben itt a feszültség bevezetése más ponton történik, mint a feszültség elvételezése. A (39) kapacitá­son jelentkező nagyfrekvenciájú feszült-55 ség a (41) cső (40) rácsához jut, mely csőhöz az ismeretes kapcsolású (42, 43) rezgőkör mint anóda-zárókör csatlako­zik. Az ezen külső ellenálláson fellépő nagyfrekvenciájú feszültséget a (44) ka­pacitáson át a találmány szerint ki- 60 alakított (45, 46, 47, 48) rezgőkörhöz vezetjük. A (47) kapacitáson fellépő feszültségesés a (23) cső (49) rácsához jut, mely cc ő a nagy frekvenciát egyen­irányítja, erősíti és a (24) telefonban 65 hallhatóvá teszi. Ennél a kapcsolásnál tehát a (36, 37, 38, 39) rezgőkörre], mely­nek velehangzási görbéje maximális és minimális csúcspontokat tartalmaz, a szimmetriás velehangzási görbéjű (33, 34) 70 rezgőkör közös fokozatban van. Mint­hogy így az ismeretes kapcsolású (33, 34) rezgőkör a (31) cső anódakörében van, a (31) cső nagyobb hatásfokkal műkö­dik. Ugyanez áll a (42, 43) rezgőkörre, 75 mely a (41) cső anódakörében van. A 9. ábrán a találmány szerinti k i­alakitott bemeneti kört a 6. és 7. ábrá­val azonos számokkal jeleztÜK. Az (52, 53) rezgőkört áthidaló, járulékos (54, 55) 80 indukcióknak (54) vakellenállását a fe­szültség hozzávezetésére, valamint el­vételezésére hasznaljuk. Ez a második kör is megfelel a találmánybeli kapcsolás­nak. Az elvételezett feszültséget az (56) 8E kapacitáson át a (23) csőhöz vezetjük, mely ezt a feszültséget egyenirányítja, erődíti és a (24) telefonban hallhatóvá teszi. Ennél a kapcsolásnál az össze­hangolást a (4, 5, 6, 7) és (52, 53, 54, 55) 9( rezgőkörök (4), illetve (52) önindukciójá­nak változtatásával foganatosítjuk. így elérjüK, hogy a minimális csúcspontok frekvencia-távolságának változása a maximalis csúcsponttól közelítőleg li- 9Í neáris függésben legyen. A járulékos (6, 7) vakellenállások túl­nyomólag kapacitásos jellegűek, ellenben az (54, 55) részek túlnyomólag indukciós jellegűek. Ennek folytán a lineáris függő- 1( ség fordítva folyik le és gyakorlatilag kiküszöbölődik, úgyhogy az eredő vele­hangzási görbében a minimális csúcs­pontok egymástóli távolságai állandó mértéken maradnak. Ezenkívül azonban 1' azt is elérjük, hogy egyedül a feszültség­elosztók jellegének felcserélésével az egyes rezgőkörök asszimmetriás velehangzási görbéinek tükörkép-alakulása, a feszült­ségnek ugyanúgy foganatosított hozzá- 1 vezetésénél és kivételezésénél következik be. így tehát mindkét rezgőkör a talál­mány értelmében alakítható ki, ami távoleső zavaró frekvenciáknak igen ha­tékony elvezetését eredményezi. i A 10. ábra, melyben az alkatrészeket

Next

/
Oldalképek
Tartalom