120880. lajstromszámú szabadalom • Cséplőgép

Megjelent 1939. évi június hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI #Bft SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 120880. SZÁM. X/a. OSZTÁLY. — A. 3976. ALAPSZÁM. Cséplőgép. Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak, Budapest. A bejelentés napja 1935. évi június hó 19-ike. A találmány cséplőgép, amelynél a munkameneteknek az eddiginél célsze­rűbb csoportosítása következtében egy­szerűbben jutunk azonos minőségű vég-5 termékhez, úgy, hogy az egyszerűbb el­járásnak megfe'elően az ahhoz alkalma­zandó cséplőberendezés szerkezete is egy­szerűbb, illetőleg kompendiózusabb. A találmány szerinti cséplőgép két 10 dobbal dolgozik, melyek közül az első a szokásos cséplődob, a második pedig Gzalmaaprítódob, mely aprítás közben a szalmában még bennmaradt magokat abból kiválasztja. A találmány abból a 15 felismerésből indul ki, hogy mivel nagy­tömegű msgból a szennyezés leválasz­tása hosszabb rostákat, tehát nagyobb" terjedelmű gépet és több időt igényel, kedvezőbb méretű géphez és rövidebb 20 munkaidőkhöz jutunk, ha a tisztább mag­tömegnek a kevésbé tiszta magtömeg­gel az egyes tisztítási műveletek között való keveredését megakadályozzuk. Ismeretesek cséplődobba] és szalma-25 aprítóval dolgozó cséplőgépek, melyek­nél a szalmaaprítódob közvetlenül a cséplődob mögött van elrendezve. Ezek­nél a szalmaaprítódob mélyebben van elhelyezve, mint a cséplcdob és az anyag 30 a két dob körül fekvő (S) alakú pályát ír le. Enrek a megoldásnak hátránya, hogy a cséplődob aló! kiröpített szalma, mely közé a cséplődobbal kivert magok keveredtek, e magokkal együtt átrepül 35 a szalmaaprítódobra, úgyhogy a szalmá­ból már a cséplődobban kicsépelt mag tekintélyes része átkerül az aprítódobra és az ott, a szalmában még bent lévő és az aprítódobbal kivert, szennyezett 40 magtömeggel keverve jut az első tisztító­műre. A találmány célja elsősorban az, hogy • a cséplődobról lekerülő és tudvalevően legtisztább magtömegnek a szalmaaprító­ról lekerülő kevésbé tiszta magtömeggel 45 való keveredését megakadályozzuk. Ez­zel elérjük azt, hogy az első tisztítóműre kisebb magtömeg jut, ez a rosta tehát rövidebb lehet. Evégből a találmány szerinti cséplő- 50 gépet úgy alakítottuk, hogy az aprító­dob tengelye a cséplődob tengelyéné} ; magasabban végy legfeljebb azzaíazónos magasságban van elrendezve és az az érintőleges irány, amelyben a kicsépelt 55 anyag a cséplődobot elhagyja, az_.a pr ító­,dob palástját, célszerűen sugárirányban ; metszi." Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy a cséplődobot érintőleges irányban 60 elhagyó, tehát bár kicsépelt, de a dob kosarán át nem esett magok a cséplő­dob alól kikerült szalmával együtt leg­alább is rézsútosa n felfelé repülnek és azokra az aprítódob felé irányuló mozgá- 65 suk közben a nehézségi erő hat, úgyhogy sebességük rohamosan csökken, nagy részük lehull, még mielőtt elérné az aprítódobot. Azok a szemek pedig, ame­lyek eljutnak ajjrítódobig, azt nem 70 érintőlegésen érik, hanem annak köpe­nyébe ütköznek és arról visszapattanva hullanak le. Ily módon sikerült megaka­dályozni azt, hogy az első dobbal kicsé­pelt és annak kosarán át nem esett ma- 75 goknak legalábbis tekintélyes része a ki­csépelt szalmával a második dobra jusson és az ott, a kicsépelt szalmából kiválasztott, nagyobb szennyezésű mag­tömeggel keveredjék. 80 A kitűzött cél elérésére még további eszközök is alkalmazhatók. így a talál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom