120853. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás és berendezés oltógáz termelésére

Megjelent 1939. évi június lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 1.20353. SZÁM. XVIlI/b. (TI e.) OSZTÁLY. — S. 17138. ALAPSZÁM. Üzemeljárás és berendezés oltógáz termelésére. Szilva y Kornél székesfővárosi tűzoltóparancsnok, Budapest. A bejelentés napja 1937. évi november hó 15-ike. Ismeretesek különféle oly berendezéseik, amelyeknek célja közömbös gázokat különböző alkalmaztatásra (pl. tűzoltásra) előállítani. 5 E berendezések közül leginkább azok váltak be, amelyek folyékony, vagy gáznemű tüzelőanyagokkal táplált égési motorokat alkalmaznak. Az égési motorok kipuffogó gázai ugyanis oly összetételűek, 10 hogy gyakorlatilag egyáltalán nem tartalmaznak szabad oxigént és így azokat joggal tekinthetjük közömbös gázoknak. Az a nyomás azonban, amely alatt a kipuffogó gázok a hengert elhagyják, bizonyos 15 esetekbein nem elégséges arra, hogy a csősurlódásokat, lökéseket és egyéb ellenállásokat legyőzze. Meg kellett tehát oldani még a kipuffogó gázok kellő sűrítését is, hogy a normális égési motorok kipuffogó 20 gázait általánosan alkalmazni lehessen. Ennek a feladatnak egyelőre két megoldása ismeretes, és pedig: a) a kipuffogó gázokat sűrítőbe vezetjük, amely azokat a kellő nyomásra hozza; 25 b) a robbanó keveréket a motor hengerében a kompresszió-löket végén meggyújtjuk iés a robbanás (hirtelen elégés) befejezte után egy térbe vezetjük, ahol a felrobbant és nagy nyomású gázmennyiségek 30 kiterjedhetnek és így nyomásuk a kívánt értékre süllyedhet. Ennél a második megoldásnál pl. úgy járhatunk el, hogy többhengerű motor egy-két hengerét hajtószerv gyanánt mű-35 ködtetjük, a többi hengert pedig csakis a közömbös gáz fejlesztésére használjuk, azonban használhatunk egészen külön hajtómotort is, amely a kipuffogó gázokat szolgáltató robbanómotor hajítására szolgál. 40 Az a) alatt említett megoldásinak az a hátránya, hogy annál a motornál úgyszólván teljesen terheletlenül marad, mert csak a saját üresjárati munkáját kell igen kis kipuffogó nyomás ellen végezni. Eb- 45 bői következik, hogy az előállított kipuffogó gázok mennyisége a motor löket-térfogatához viszonyítva igen kicsi lesz. A b) alatt említett megoldás igen rossz hatásfokkal működik, mert a gázokat előbb 50-nagy robbanónyomásra kell hozni és utólagosan kell ezt a nyomást expansió útján lecsökkenteni. Ezenkívül ennél a megoldásnál igen jelentékeny műszaki nehézségekkel találkozunk, különösen az át- 55 eresztő szelepnél, amelynek igen nagynyomás és hőmérséklet alatt kell nyílnia. A találmány a fentemlített szerkezetek hátrányait kiküszöböli és egyszersmind az előállított energia gazdaságos kihásználá- 60' sát biztosítja. Ezt úgy érjük el, hogy motort vagy sűrítőt, általában véve robbanó gázkeverék sűrítésére alkalmas gépet és külön égési kamrát alkalmazunk, a gázokat pedig kellő sűrítés után áramoltat- 65. juk át a kamrába; a gázokat még a motorban vagy sűrítőhen gyujtjuk meg, vagy pedig csak a kamrában, azonban mindenesetre úgy járunk el, hogy a tényleges elégés a kamrában játszódjék le. E cél- 70' bál pl. az égetőkompresszor szívási periódusában beömlő robbanó keveréket a sűrítőlöket alatt, éspedig legkésőbben akkor, amikor az alkalmas nyomást elér-