120852. lajstromszámú szabadalom • Sínérintkező
Megjelent 1939. évi június hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 120852. SZÁM. V/a/2, OSZTÁLY. — S. 17111. ALAPSZÁM. Sinérintkező. Veremig-te Eisenbahn Signalwerke G. m. b. H. Berlin-Siemensstadt. A bejelentés napja 1937. évi október hó 29-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi november hó 17-ike. Ismeretesek olyan sínérintkezők, amelyek nyomótestből és érintkezést közvetítő részből vannak. Ezek a szerkezetek általában a következő módon vanniak fel-5 építve: A síntalp alatt, arra szorosan felfekvően. van a higannyal, olajjal, levegővel vagy valamely más, folyékony vagy gázalakú közeggel megtöltött üreges; test, 10 amelynek térfogata a járműnek a sínen való áthaladásakor, a sin behajlása következtében megváltozik. A térfogatmegváltozás következtében az üreges testből kiszorított közeg közvetlenül vagy közvetve 15 hat két egymással közlekedő cső vagy csőrendszer egyik szárára, mely előre meghatározott mértékbein higannyal vagy más közeggel van megtöltve, úgyhogy az egymással közlekedő csövek rendszerében a 20 folyadék felszíni helyzete1 megváltozik. A folyadékszintnek a rendszer egyes csöveiben bekövetkező emelkedése vagy sülylyedése, például higany esetén közvetlenül, vagy nem vezető közeg esetén közvetve 25 felhasználható arra, hogy az utóbbi esetben úszók mozgatásával, érintkezőt zárjon, vagy nyisson. Az ilyen érintkezőnek az a hátránya, hogy az érintkezés adására csak az az idő áll rendelkezésre, amelyben a 30 szerkezet felett a jármű egy tengelye elhalad. Mivel ez az idő, különösen a nagy sebességgel közlekedő vonatoknál igen kicsiny, a mozgatandó folyadékok tömegtehetetlensége következtében szabatos érint-35 kezés létesítése nehézségekbe ütközik, különösen, hogyha a folyadék legnagyobb része higany. Ezt a hátrányt a találmány értelmében azzal szüntetjük meg, hogy a szerkezetet úgy képezzük ki, hogy a járműnek a sínen 40 való elhaladásakor a nyomó- vagy szívókamrában létesített túlnyomás vagy depresszió, egyidejűleg két vagy több, hatókörzetükben egymástól független, folyadékkal töltött, egymással közlekedő csövek 45 rendszereire hat. A találmány tárgyát a rajzban feltüntetett nyomókamrás sínérintkező esetére részletesem magyarázzuk. A találmány azonban szívókamrás sínérintkezőknél is 50 hasonló módon alkalmazható. A rajízban (1) a nyomókamra. A (2) érintkező testet metszetben ábrázoltuk. Az (1) nyomókamra és a (2) érintkezőtest között a (3) cső alkot összeköttetést. Az 55 érintkezőtest lényegileg két pár egymással közlekedő csőből van, melyeknek egyes (4, 5) és (6, 7) szárai előre meghatározott magasságig higannyal vannak megtöltve. A rendszer egy-egy csőszára, a felvett eset- go ben az (5) és (7) szárak, a (3) összekötőcsövön át az (1) nyomókamrával közlekednek. A két csőrendszer egymástól eltérő módon van kiképezve. A (4) csőszárnak a hozzátartozó (5) csőszárral szem- g5 ben ez utóbbinál lényegesen nagyobb keresztmetszete van. Ezenkívül a higanytöltést úgy méretezzük, hogy a (8) folyadékszintnek a (9) gát alsó pontjától való távolsága csak kicsi. Az egymással köz- 70 lekedő csövek másik, (6) és (7) csőszárakból álló rendszerét az jellemzi, hogy a folyadék a kettő között (10) fojtónyíláson át közlekedik. A fojtómyílás önmagában ismert diuzzasizitótárcsával létesíthető. A (10) 75 duzzasztótárcsa azonban helyettesíthető oly
