120841. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keményíthető műgyantákból készült bevonatoknak vascsöveken való előállítására

Megjelent 1939. évi június hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMILEIRAS 120841. SZÁM. XXI/a. OSZTÁLY. — K. 14493. ALAPSZÁM. Eljárás keményíthető műgyantákból készült bevonatoknak vascsőveken való előállítására. Kohlé- und Eisenforschung G. m. b. H. cég, Düsseldorf. A bejelentés napja 1938. évi július hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1937. évi október hó 7-ike. A találmány tárgya eljárás keményíthető műgyantákból készült bevonatoknak vascsöveken való előállítására. Ismeretes, hogy acélból vagy öntöttvas-5 ból készült és folyadékok vezetésére való csövek belső falát korrozió megakadályozása végett vizes elektrolitokkal védik. Ismeretes az is, hogy iparii- és ivóvizek vezetésére való csöveiket úgy látnak el védő-10 réteggel, hogy a csöveket bitumenóizus masszába mártják, vagy bitumenózus lakkokkal bekenik. Ilyen védőrétegeket forró bitumenek, vagy kátránytermékek behengerlésével vagy röpítés útján is előállítiö tanak. Ez esetben a védőréteg a felvitt massza lassú kihűlése közben létesül. Végül az ilyen csövek belső falát zománccal, vagy gumi réteggel is borítani szokták. Csövek belső falát bihiminózus masszá-2(i val csak oly vízvezetéki csövek esetén lehet bevonni, amelyeknél a víz legmagasabb hőmérséklete 30 C°. Bituminózus anyagból való belső bevonat azonban nem alkalr mazható mindenütt, mert a kő- és barna-25 sízéndesztilláció desztillációs termékeinek alkalmazásakor fennáll a veszély, hogy ez az anyag a vele érintkező víz ízét befolyásolja. A gumiból készült bevonat hátránya ily csöveknél, hogy kevéssé hőálló. 30 Zománcozott csövek e bevonata csak ritkán. tömít kellő mértékben. E csövek másik hátránya, hogy a védőréteg rendkívül rideg. A találmány célja e hátrányok kiküszö-35 bölése és oly eljárás létesítése, amellyel csövek műgyantából készült tartós védőréteggel láthatók el. Az új eljárás lényeges jellemzője az, hogy az előzetesen célszerűen pácolt és előmelegített csövekbe folyékony műgyantát viszünk és a csöve- 40' ket forgatjuk, mimiellett azokat egyidejűleg oly soká tartjuk magas hőmérsékleten, míg a műgyanta meg nem dermed. A műgyanta alapanyaga lehet fenol. Alkalmazhatók azonban a műgyanta más fajtái 45. is, amelyek kazein, ftálsav, vagy például polivinil alapanyagon épülnek fel. Az alapanyagok egymással folyékony vagy félig folyékony állapotban, töltőanyag hozzáadásával, vagy anélkül összekeverhetők. 50 A találmány szerinti eljárás például a következő módon foganatosítható: A védőréteggel ellátandó csöveket pácolás után melegítő kemencébe rakjuk és ott előmelegítjük. A csöveket ekközben, 55 célszerűen szállítószalag segélyével, a kemence hosszirányára merőleges irányban addig mozgatjuk, míg előre meghatározott hőfokra fel nem melegedtek. A kemencének erre alkalmas helyén a bevonandó 60 csövek belsejébe vályúból vagy fecskendező szerkezettel folyékony műgyantát vezetünk. A műgyantát előzetes melegítéssel, vagy folyósító anyagjok adagolásával tesszük folyékonnyá. Ezután a csöveket 65 forgatjuk és eközben a melegítő kemencében tovább vándoroltatjuk és hőmérsékletüket például 50—90 C°-rói lassan 170— 250 C°-ra növeljük. A csövek e lassú felmelegítését a kemencében való vándorlá- 70 suk és forgatásuk közben addig folytatjuk, míg a polimerizálási folyamat, ille-