120820. lajstromszámú szabadalom • Berendezés középvezetőjű szekunder hálózatok feszültségszabályozására

Megjelent 1939. évi június hó 15-én. MAGYAR KIRÍLYI wBjjwr SZABADALMI BIRÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 120820. SZÁM. Vll/g. OSZTÁLY. — Cr. 8390. ALAPSZÁM. Berendezés középvezetőjű szekunder hálózatok feszültségszabályozására. Ganz és Társa, Villamossági, Gép-, Wagrg-on- és Hajógyár Részvénytársaság1 cég-, Budapest. Pótszabadalom a 117600. 1. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1937. évi március hó 31-ifce. A 117600. számú törzsszabadalomban középvezető,s áriamelosztó rendszerek fe­szültségének szabályozására való eljárás, ill. berendezések vannak leírva. E szaba-5 dalom célja, hogy többvezetékes hálóza­tok szélső vezetékeire kapcsolt nagyobb fogyasztási egységek, pl. háztartási készü­lékek, terhelési árama ne menjen keresz­tül a feszültségszabályozón és ez oly mó­(0 don van elérve, hogy a feszülteégszaM' lyozóval a középvezető feszültségét szabá­lyozzuk, melyein, rendszerint csak a vilá­gítási áram megy keresztül. A törzsszaba­dalmi leírásnak a 2. és 3. ábrákkal kap-15 csolatos szövegrészeiben, továbbá az 5. igénypontban egy olyan megoldás van is­mertetve, melynél a középvezető feszült­ségének szabályozása a szélső vezetőkhöz képest úgy történik, hogy a középveze-20 tőbe iktatott f e s z ü 11 ségszabáiy ozó egy, az egyes vezetők között fellépő feszültségtől eltérő (célszerűen a két szélső vezeték kö­zött fellépő feszültségre merőleges) fázisú járulékos feszültséggel szabályoz. A törzs-25 szabadalomnak egyfázisú háromvezetékes rendszerre vonatkozó 2. és 3. ábrái, mint 1, és 2. ábrák magyarázat céljából a mel­lékelt rajzon is meg vannak ismételve, s ezeik szerint a szabályozás úgy történik. 3ü hogy az (1) és (2) szélső vezetők és a Ok) középvezető közti szabályozatlan I, ill. II feszültségeket a középvezetőbe kapcsolt feszültségszabályozó (f) áramtekercsében létesített (F) járulékos feszültség vekto-35 riális hozzáadásával (el), ill. (e2) szabá­lyozott értékre emeljük. A találmány szerinti berendezés, mely­nek egy példaképem megoldása a mellé­kelt rajz 3. ábráján, vektordiagrammja a 4. ábrán van feltüntetve, a fenti elvnek 40 többfázisú hálózatok részére való alkal­mazását teszi lehetővé. A 3. ábrán egy háromfázisú, négyveze­téke® hálózatról táplált Mromvezetékes leágazás feszültségszabályozása látható. 45 (1, 2) és (3) a három fázis vezetékét, (k) a középvezetőt, (f) a feszültség-szabályozó áramtekercsét, (g) a feszült,ségszabályozó gerjesztőtekeresét, (r) ,a feszültségszabá­lyozót vezérlő relét. (T) a, szélső veze- 50 tékre kapcsolt háztartási készülékeket, (b) pedig a világítási terheléseket jelöli. A szabályozás a 4. ábrabeli vektordiagramm alapján köz,vetleniil érthető, amely ábrán I és II a középvezető és az (1), ill. a (2) 55 fázis közötti feszültségeket, III a két szélső vezeték között fellépő feszültséget, (el) és (e2) a középvezető és az, (1), ill. (2) fázis vezeték közti szabályozott feszült­ségeket, (F) pedig a feszültségszabályozó 60 által létrehozott járulékos (szabályozó) feszültséget jelenti. A törzsszaibadalom vektordiagrammjával .szemben nyilván­való, hogy háromfázisú hálózatoknál a szabályozás sokkal kedvezőbb körűimé- 65 nyék között oldható meg, mert míg a 2. ábrán látható vektordiagrammban az (F) szabályozási feszültség vektora merőle­gesen áll az (I) és (II) feszültségek vek­toraira s így (el) és (e2) értékét csakcse- 70 kély mértékben tudja befolyásolni (pl. ha F I-nek 20%-a, akkor (el) kb. csak 4%-kai

Next

/
Oldalképek
Tartalom