120780. lajstromszámú szabadalom • Kizárólag nemes gázokkal töltött villamos kisütőlámpa vagy világító cső, az edény belsejében elrendezett világító anyagréteggel
Megjelent 1939. évi június hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 120780. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY. — T. 6074. ALAPSZÁM. Kizárólag nemes gázokkal töltött villamos kisütőlámpa, vagy világító cső, az edény belsejében elrendezett világító anyagréteggel. Patent-Treuhand-Gesellschaft fftr elektrische GlüMampenm. b. H., Berlin, mint Gorton R. Fonda és Ralph P. Johnson, Shenectady-i (U. S. A.) lakósok jogutódja. A bejelentés napja 1937. évi december hó 13-ika. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1936. évi december hó 17.-ike. Oly vi 1 ágitócsöveknek és kisütő lámpáknak, melyekben járulékos világítóanyagréteg van, rendszerint nemes gázból és higanyból való töltésük van, hogy az azok-5 ban keletkező liiganygőzkisülés erős ibolyántúli sugárzása a világítóanyag rétegét fény kisugárzására késztesse. Ismeretesek olyan lámpák is, amelyeknek kizárólag! nemes gázból való töltésük és világító 10 anyagból való rétegük van, mert nemesi gázok egymagukban is képesek hosszúhullámú ibolyántúli sugárzásra. Ezek a lámpák és csövek azonban nem váltak be, mert a nemesgázok ibolyántúli su[5 gárzása látható sugárzásukhoz viszonyítva igen csekély és nem ad számbavehetői járulékos luminescens fényt. A találmány abból a felismerésből indul ki, hogy a magpeziumszilikát oly vilá-ÍO gítóanyagot alkot, amely az argon (1066 és 1048 Á hullámhosszak), a kripton (1165 és 1235 Á hullámhosszak), a xenon (1295 és 1470 Á hullámhosszak) és a neon (736 Á hullámhossz), az ibolyántúli fény 25 rendkívül rövid hullámú körzetében, az úgynevezett Schumann-körzetben fekvő és eddig még ki nem használt rezonanciavonalaival igen erős, vörös fény kisugárzására késztethető. A találmány értelmé-50 ben tehát oly villamos világító csöveknél és kisütőlámpáknál, amelyek kizárólag argonnal, kriptonnal, xenonnal, neoninal, vagy e nemes gázok keverékeivel vannak töltve, a cső, illetőleg az edény belsejében önmagában ismert módon elrendezett 35-világítóanyanyagrétege magneziumszilikátbói van, amely célszerűen mangánoxid kis mennyiségű, például 0.1—2°/o-ot kitevő adalékával aktiválva van. A magnéziumszilikátot emellett a cső, vagy edény bel- 40 sej ében kell elrendezni, mert a felsorolt nemesgázoknak a magneziumszilikátot sugárzásra késztető rezonanciasugárzását még kvarc sem bocsátja át. Viszont kitűnt, hogy a héliumnak az ibolyántúli sugár- 45 zás normális körzetében, tehát a 2000— 4000 Á hullámkörzetben fekvő rezonanciavonala magneziumszilikátnak fénysugárzásra való gerjesztéséhez nem alkalmas. 50» Hosszúra elnyújtott, bíborvörösen sugárzó oly világítócső előállításához, melynek belsejében magneziumszilikátból való réteg van, különösen jól használható 1— 10 mm Hg nyomás alatt álló argonból, 55 vagy 25°/o argonból és 75°/o neonból álló keverék, bár adott esetben a lámpa tisztán neonnal is tölthető. A hideg lemezelektródákkal, vagy elektronokat emittáló izzóelektródákkal felszerelt világító cső 60* áramsűrűsége 1 mA/cm2 —40 mA/cm2 lehet. Katódás ködfénykisütő csövekben a normális 10—25 mA áramterhelés mellett különösen 5—20 mm Hg nyomású argontöltés mutatkozott célszerűnek. Az 65-erős luminescens sugárzás következtében ezek a lámpák is bíborszínű fényt adnak.
