120777. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aluminiumoxid előállítására
2 120777. tartalom elér és éhez szükséges mész hozzáadását különböző módon eszközölhetjük. Egyik módszer szerint a mészaluminátoldatból származó csapadékot égetjük, 5 miután ahhoz megfelelő arányban mészkarbonátot adtunk; az így kapott keveréket, amelyben az összes mészkarbonát égetett mésszé alakult át, a szódát tartalmazó tartányba vezetjük. 10 Más módszer szerint a csapadékot, úgy, ahogy azt kaptuk, vagy pedig szárítva, de nem égetve, égetett mész hozzáadása után közvetlenül a szódatartányba viszszük; az égetett meszet célszerűen a kör-15 folyamat valamely műveletében kapott mészkarbonát égetésével állítjuk elő. Ha a csapadék mészkarbonátot tartalmaz, akkor annak a szódatartányba való bevezetése nem jelent hátrányt, mert ;> 20 mészkarbonát a szódával szemben iners és a maradékban teljes egészében újból megtalálható. E második módszernél az égetett mész az anyalúgtól elválasztott csapadékhoz adható; a mészhozzáadás 25 azonban közvetlenül abban a tartányban is eszközölhető, ahol a mészaluminát oldatának kicsapása megy végbe. Az ilyen oldat kicsapására vaíó egyik módszer, ismert módon, abban áll, hogy az 30 oldatot olyan mennyiségű mésszel kezeljük, hogy annak pH száma megfelelő értékre emelkedjék. Ha ezt a kicsapási módszert alkalmazzuk, akkor célszerű közvetlenül a kicsapási tartányba mész-35 fölösleget bevinni, amelyet úgy számítunk, hogy az ne csak a kicsapódást váltsa ki, hanem a csapadék kívánt mésztartalmát is biztosítsa. Végül a mész és a csapadék külön-40 külön, egyidejűleg vagy egymásután vezethetők abba a tartányba, amelyben a szódás feltárás történik; a csapadékot nem égetjük, de azt előzetesen száríthatjuk. 45 Bármilyen módszert alkalmazunk is a mésztartalom helyesbítésére, mindenkor fontos, hogy azzal a következő műveletek szempontjából káros vagy az alumíniumoxidra nézve nem kívánatos 50 tisztátalanságokat ne vigyünk be. Ez az oka annak, hogy különösen előnyös, ha a helyesbítő elemeket a körfolyamban résztvevő mészkarbonát szolgáltatja. Ez utóbbi u. i. gyakorlatilag tiszta vagy 55 legalább is nem tartalmaz más számbajövő tisztátlanságot, mint szódát vagy nátriuMaluMínátot, amelyek itt kellemetlenségeket nem okoznak. A mészkarbonát égetésekor felszabaduló szénsavat az egész mészaluminátoldatnak 6( vagy ez oldat egy részének és a nátriúmaluininátoldatnak kezelésére használhatjuk fel. Ilyen módon körfolyamatot létesítünk, amelyben a főhatóanyagok, mégpedig a víz, a mész és a szóda zárt körfolyamban keringenek, mimellett csak bizonyos mennyiségű mészkarbonát időszakos vagy állandó elvezetéséről, víz és szóda pótlásáról kell gondoskodni. Amint már említettük, a mészaluminát vizes oldatának kicsapása különböző ismert módszerekkel eszközölhető, így pl. szénsav segítségével vagy kristályosítással, amely akár magától végbemenő, ?t akár mész bevezetésével előidézett lehet. A magától végbe Menő kristályosodás rendkívül lassú és nagy térfogati kiterjedésű csapadékokat ad, amelyeket nehéz dekantálni és mosni. A kristályosodás g( mész hozzáadása esetén sokkal gyorsabb, azonban ez is nagy térfogati kiterjedésű csapadékokat szolgáltat. Mindenesetre ez a két módszer szénsavat egyáltalában nem, vagy csak kis gr mennyiségben igényel, ami gyakran gazdasági előnyt jelent. A találmány értelmében e két módszer hátrányait a következő eljárással küszöbölhetjük ki: a folyadékban a kicsapás egész folyamata alatt g( a kristályosodást kiváltó és elősegítő — a továbbiakban „kristálycsirának" nevezett — szilárd részecskéket tartunk lebegő állapotban, amely akár magának a csapadéknak eiső frakciója, akár pedig külön előállított anyag lehet. E célra alkalmas anyagok: alumíniumoxid, hidráit mészaluminátok és ezek közül előnyösen a szabályos rendszerben kristályosodott, A12 03 .3CaO. 6H2 0 képletű alu- 1( minát, vagy pedig alumíniumoxid és mészaluminátok keveréke. Ha ilyen Módon járunk el, a csapadék észlelhető sűrűségének és szemcséinek lényeges növekedését figyelhetjük meg. Különösen előnyös, ha a kicsapést úgy hatjuk végre, hogy egyazon mennyiségű kristálycsirához a kezelendő folyadékból többször egymás után bizonyos mennyiségeket adunk és az ismételt műveletek folya- r mán az oldatban a keletkező csapadék egész mennyiségét vagy annak egy részét lebegő állapotban tartjuk. Az egymás után következő műveletek számának változtatásával a szemcsék végső ^
