120770. lajstromszámú szabadalom • Eljárás meleg vagy forró agressziv folyadékoknak, például vizeknek tovavezetésére való, belül védett csövek előállítására
2 130710. dául zománcozásnál szinte lehetetlen. Ugyanez a nehézség jelentkezik még fokozottabb mértékben lakk alkalmazása esetén és általában oly anyagok alkalma-5 zásakor, amelyek az oldószer leadása közben, tehát fizikailag száradnak. Az oldószer eltávolítása a legnagyobb nehézségekkel jár. Ehhez járul még", hogy valamennyi eddig a piacon kapható lakk nem időálló. 10 Ugyanez a hátrányuk van az olyan bevonatoknak, amelyek oldószere száradó olaj. Az ilyen csövek alkalmazásánál mindig különös tekintettel kell lennünk az üzemi viszonyokra, mert a bevonat meg-15 újítása nem jön számba. Hideg vizet vezető csöveknél bitumiiiózus anyagokkal jó eredményeket értek el. Ezek az anyagok azonban nem felelnek meg, ha a víz hőmérséklete magasabb. 20 Miután az eddig ismeretes csövek a fent körülírt célra nem feleltek meg, úgy .jártak el, hogy a meleg vizet megfelelően előkészítették, például lehűtötték és azután fekete vascsövekben vezették. Az ilyen 25 eljárás a célnak megfelelő, azonban körülményes és drága, úgyhogy vascsövek tökéletes védelme mindinkább kívánatos. A találmány ezt a feladatot műszaki és gazdasági szempontokból oldja meg. A ta-30 lálmány értelmében ténylegesen állékony anyagokat a csőben uralkodó különleges viszonyok figyelembevételével előnyös eljárással viszünk fel a csőfalra. A találmány értelmében olyan anyagokat alkal-35 mázunk, amelyek állékonyak és amelyek tisztára, de legalább is lényegileg fizikaivegyi átalakulások következtében száradnak, vagyis a bevonat megkeményedése belső f izikai-vegyi reakciók következtében 40 megy végbe és nincs az oldószernek, vagy az elosztóanyagnak eltávolításához kötve. A találmány szerint alkalmazandó anyagokkal egyetlen menetben kellő vastagságú rétegeket állíthatunk elő. 45 A találmány értelmében alkalmazandó anyagok önmagukban ismeretesek. Ezeket az anyagokat reakciós gitteknek nevezik, ellentétben az elpárolgó anyagokat tartalmazó, vagy ömleszthető gittekkel. Reak-50 ciós gittek alatt, a szakirodalommal egybehangzóan, olyan sűrűn folyó, vagy tésztaállagú keverékeket értünk, melyek egyes alkatrészeik egymással való reakciói folytán gyorsan keményednek és szilárdulnak. 55 Ezekkel szemben ismeretesek olyan párolgás útján száradó gittek, amelyek szilárd anyagoknak könnyen elpárolgó folyadékban való oldatai, amelyeknél a folyadék elpárolgása után a szilárd anyag, mint kemény kötőréteg marad vissza. Végül, öm- 6( Leszülető gittek alatt olyan gitteket értünk, amelyek közönséges hőfokon kemények és bevonatként csak meleg állapotban dolgozhatók fel. A találmány szerinti célra leginkább megfelel a következő há- 6" romfajta reakciós gitt: 1. az úgynevezett rozsdagittek, 2. a vízüveggittek, 3. a műgyantagittek. A háromféle különböző gittre az aláb- 7( biákban még közelebbi példákat adunk: 1. példa: Alkalmas gittet kapunk, ha 100 rész vasreszeléket, 2 rész ammóniumkloridol és 7; 10 rész agyagot vízzel sűrű péppé keverünk. Ez az anyag a vasreszeléknek meginduló rozsdásodási folyamata következtében szárad. Az ily anyaggal előállított védőréteg tökéletesen 8( víz- és gőzálló. 2. példa: 20 rész azbesztport, 10 rész báriumszulfátot és 5 rész folypátot 8; 50° Bé vízüvegoldat 20 részével és vízzel oly péppé keverünk, amely még folyik. Az ilyen gitt annak következtében szárad, hogy a szilikát az alkalmazott vízüvegben a töltőanyaggal vegyületet ad. 9! 3. példa. Fenolból, például metakrezolból és formaldehidből ismert módon folyékony gyantát készítünk. Ehhez a gyantához lágyító anyagokat, például trikrezilfoszfá- 9; tot, 5—35°/o mennyiségben adagolunk, úgy hogy önmagában "teljesen stabilis folyadék keletkezik. Ebbe a folyadékba szervetlen töltőanyagot, példuál finomra őrölt kvarcport keverünk, mire önmagában ismert 1( módon néhány százalék keményítőanyagot, például toluol szulfoklóramidot adagolunk. Ezt a keményítőanyagot önmagában ismert módon a töltőanyagba már előzetesen is bevihetjük. Az anyagot oly péppé 1( keverjük, amely még folyik és ebben az alakban használjuk fel. Az anyag annak következtében szárad, hogy az alkalmazott fenolok és a formaldehid között további kondenzálódás megy végbe. Kitűnt, hogy 11 ilyen módon rendkívül állékony és egészében gyorsan átszáradó védőréteg állítható elő. A fenti példák csak kiviteli példák. A
