120762. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vízgáz folytonos előállítására
4 130763. tünk egy-egy külön (33) gázelvezetőnyílást is. A (33) gázelvezelőnyílásokboz (35) vezeték csatlakozik, mely a (36) porkiválasz-5 tóba torkol. A gázból a (36) porkiválasztóban eltávolított alkatrészeket elzárható (37) nyíláson át csapolhatjuk le. A (36) porkiválaszlóból (38) vezeték halad a (39) kátránykiválaszfó-szerkezclhcz, mely pl. 10 elektrosztatikus kátránykiválasztó lehet. A (38) vezelékel és a (36) porkiválasztót célszerűen a hőt rosszul vezető anyaggal béleljük, úgv hogy a gázok e helyeken nem hűlhetnek íe. A "(39) kátránykiválasztótól 16 (40) csővezeték halad a (11; gázszívószerkezelhez. Ez a (11) gázszívószerkezet öszsze lehel kapcsolva a (31) gázszívószerkezellel, ami előnyös, mert ekkor mindkét g'ázszívóL közös (42) motor hajihatja. 20 A (39) kátránykiválasztóban a gázból leülepedő kátrányt és az egyéb alkatrészeket az elzárható (13) vezetéken át távolíthatjuk el. A (41) gázszívószerkezetből (U) veze-25 ték halad a (21) gázhevílő alsó végéhez és a vezetékbe (45) záróiszerv van beiktatva. A (21) gázhevítő alsó vége a (16; zárószervvel vezérelhető (47) vezeték úLján a 80 (48) füstcsatornával, is össze van kötve, mely a rajzon egyszerűség kedvéért elhagyott kürtőhöz csatlakozik. A (19) akna alsó végéhez egy-egy (49) zárószerv közbeiktatásával (50) és (51) ve-35 zetékek csatlakoznak. Az (50) vezeték az (52), az (51) vezeték pedig az (53) szerkezeihez halad. Az (52, 53) szerkezetek rekuperátorok, melyek a levegő és esetleg a tüzelőgáz előhevílésére valók. Ez (52) 40 és (53) szerkezetek belsejében pl. függőleges (54) csövek sora lehel, mely csöveket az előhevítendő közegek átjárják. Az (53) szerkezet (55) gáz-levegő-lángzókkal van felszerelve, melyekbe a tüz.előgázt és a 45 levegőt (56), illetve (57) vezetékeken juttatjuk. Az (55) lángzőkból távozó forró elégési gázok kívülről az (53) szerkezet (54) csövei mentén vonulnak tova és eközben hőjük egy részét az (54) vezetékeknek 50 s 'ezzel az e vezetékeket átjáró közegnek átadják. Az (53) szerkezet felső végétől a forró elégési gázok az (58) összekötővezetéken át az (52) rekuperátor felső végéhez jutnak, melynek belseje az (53) 55 szerkezethez hasonlóan csövekkel van'felszerelve. A forró elégési gázok hasznosítható hőjük maradékát az (52) szerkezetben leadják és végül az (59) vezetéken át a (48) füstcsatornába áramolnak. Az (53; rekuperálorhoz pl. a tüzelőgázl a (60) ve- 60 zeléken át, az (52) rekuperátorhoz pedig pl. a levegőt a (61) vezetéken át vezethetjük. Az 1. ábrán látható telep működésmódja lényegileg a következő: 65 Tegyük fel, hogy a (19) akna talpánál levő (49) zárótolóka nyitott. A felhevített levegő és a lüzelőgáz ekkor a (19) aknába alul áramol be. A (20) zárótolóka ebben az üzemi állapotban zári, ép úgy 70 a (45) lolóka is, viszont a (21) gázhevítő (46) tolókája nyitott. A (19) aknába juttatott közegek itt elégnek. A forró gázok a (22) összekölővezeféken át a (2\) gázhevítőbe vonulnak és ebben hőjüket a tűz- 75 álló (62) rácsozatnak adják át, amelyet az ismert Cowper-rekhez hasonlóan tűzálló anyagú (63) bélés vesz körül. Aminl a (21) gázhevítő tűzálló (62) rácsozatát a kívánt hőmérsékletre hoztuk, 80 a (49) és (46; zárőtolókákal zárjuk, a (15) és (20) zárótolókákat pedig nyitjuk. Erre a (41) fújtatóval, a (4íly vezetéken ál vízgáz és gőz keverékéi vezetjük be a (21) gázhevílő alján. A gáz-gőz-keverék 85 a (21) gázhevítő forró (62) rácsozatán felhevül és azután a (22) összekölővezeLéken áL a (19) aknába áramol, amelyben lefelé vonul, mire a nyitoLt (18) vezeléken át az (1) gázfejlesztő (15) csatornáiba, 90 majd a (11) hidak hosszcsatornáiba jut. Ezekből a forró gáz-gőz-keverék a (13) nyílásokon át a gázfejlesztő aknáiban levő tüzelőanyagba áramol, ahol is hő jé! a tüzelőanyagnak átadja. Ekkor a gőznek a 95 szénnel való reakciója folytán vízgáz képződik. A képződött vízgáz egy részét az (1) gázfejlesztő (2; aknáiból' "a (10) íalkiugrások alatt a (14) falcsatornákba szívatjuk. A gáz c része a (23) vezeléken át 100 a (21) porkiválasztóba, majd a (27) gőzkazánba, ezután, pedig a (28) mosóba jut. A tisztított és hűtött' gázt végül a (32) vezetéken át hasznos gázként elvezethetjük. 1 105 A 2. gázosílókamarák alsó részében keletkezett vagy itt e kamarákba vezetett gáz további része a tüzelőanyagot a (10) hidak felett is átjárja. A gáz e része eközben a tüzelőanyagot hevíti s ennek folytán a 110 tüzelőanyag kigázosodik. A vízgáz, párlási gáz és vízgőz keverékét a gázfejlesztő mennyezetében levő (33) nyíláson, vagy nyílásokon át távolítjuk el. A (33) nyílások a legfelső tüzelőanyagréleg felett vannak, 115 úgy hogy a gázok és gőzök a gázfejlesztőből lényegileg a legfelső tüzelőanyagréleg hőmérsékletével vonulnak el.
