120760. lajstromszámú szabadalom • Javított hatású és felhasználhatóságú szappan és eljárás, valamint berendezés annak előállítására

120760. 230 verten visszük a furatba, úgy az ott válto­zatlanul megmarad. c) Azáltal, hogy a töltőmasszához a törzs­szabadalomban említett fémszappanoikat 5 (pl. kálcium-, magnézium-, alumínium-, zinkslearatokat) keverjük. d) A molekuláris vándorlás elve alap­ján. Tudjuk, hogv vannak anyagkeverékek, melyek rövid ideig' egyenletes elosztásban 10 maradnak, azonban állás közben egyik vagy másik alkatrészük a felületre ván­dorol. (Ilyen eset pl. a cukorkaiparban a likőrös cukorkák készítése.) Az ilyen molekuláris vándorlások eseteit alkalmaz-15 hatjuk a szappan és töltőanyag közötti ré­teg kele t ke z le t é sere. e) Azáltal, hogy a töltőanyagba emul­ziógátló anyagokat, mint pl. elektrolite­ket, kisózó an3T agokat adunk. Igenkor a 20 töltőanyag és szappanfurat fal érintkezési felületén e kisózó anyagokat tartalmazó ki­sebb víztartalmú, tehát keményebb szap­panréteg keletkezik, mely emulgálást gátló rétegeket alkot. 25 Vegyi elválasztás elérhető pl. a követ­kező módokon: a) Azáltal, hogy a furatok falát a töltés előtt a törzsszabadalomban említett oly fémsók oldataival vonjuk be, melyek a 30 szappannal vízben oldhatatlan fémszap­pan réteget alkotnak. b) Azáltal, hogy ugyancsak a törzsszaba­dalom szerint a töltőanyagba száraz ál­lapotban visszük ezen vízben oldható só-35 kat, miáltal állás közben az érintkezési felületen vízben oldhatatlan fémszappan réteg kelet ke/.ki. c) Azáltal, hogy a választóréteg részben a szappanban, részben a töltőmasszában 40 elhelyezett anyagok kémiai reakciójaként az érintkezési felületen keletkezik. így pl. a szappanba fehérjéket, pl. zselatint vi­szünk, a töltőmasszába pedig paraformal­dehidet, vagy aluminiumsókat. 45 d) Azáltal, hogy a rétegképző anyagok egyik komponensét a szappanba visszük bele, míg a másik alkatrészt a töltés előtt a furatok falára visszük fel. Üjgy a fizikai, mint a vegyi elkülönítés 60 egymás között megfelelően variálható is. A töltőanyag plaszticitása (képlékeny­sége) alatt jelen esetben az értendő, hogy a töltőanyag konzisztenciáját hosszú időkijg megtartsa, ne keményedjék vagy cemeatá.-55 lódijék, továbbá, hogy a szappan felhaszná­lásakor a folyadék (pl. víz) a töltelékbe ne hatolhasson és a töltőanyagot a szap­pantestből nem kívánatos módon ne mossa ki. Természetes, hogv a töltőanyagok szi- 60 lárdságát úgy választjuk meg, hogy a töltő­anyag és a szappan felhasználás alatt egyenletesen fogyjanak el felületileg. Cél­szerű inkább a 'öltőmasszát kissé kemé­nyebbre választani. 65 A találmány szerinti töltőanyagok nagy fontosságúak, mert bizonyos esetekben a furatokban a törzsszabadalom szerint fog­lalt zsiradékszerű anyagok nem kívánato­sak a felhasználási cél szempontjából, mert 70 zsíroznak, vagy foltot hagynak. — vagy pe­dig mivel az azokba elvegyült hatóanyag vízben való oldhatósága és így hatóiké­pessége a felhasználás alkalmával túlságo­san csökkenne. 75 Összetétel szempontjából a fenti tulaj­donságú töltőanyagokat készíthetjük a törzsszabadalomban említett anyagokon kí­vül mindennemű, a szappanra közömbös, szilárd, finom elosztású, esetleg adszorb- 80 ciós hatású anyagokból, mint pl. sziliká­tok, kaolin, talkum, kálciumkarbonát. to­vábbá szerves és szervetlen (vízben és lúgban, illetőleg zsírban nem. vagy ke­véssé oldható) pigment vagy lazurfestékek, 85 — a szerves vegyületek közül pl. a celluló­zából finom elosztásban, szénhidrátokból, oldhatatlan műgyantafélék porából és lia,- í sonló anyagokból, úgy, hogy ez anyagokat '1 oly anyagokhoz keverjük, melyeket állé- 90l kony töltőanyaggá akarunk átalakítani. fl Ilyenek pl. a folyékony vagy szilárd al- J koholok, ketonok, aldehidek, észterek, po- I Üterpének, kenőcsszerű kondenzációs ter- • mékek, továbbá az ismeretes növényi és 95 állati nyákképző anyagok és a fehérje­iélék (még víz jelenlétében is), kaucsuk­tej, egyéb növényi anyagok és növényi extráktok vagy nem hidrolizáló szappa­nok, sőt maguk a törzsszabadalombaín em- 100 lített zsiradékfélék is, illetve ezekből vagy ezek keverékeiből megfelelő kenőcsszerű állományúvá tett masszák és általában minden alkalmas kenőcsszerű, a szap­panra neutrális anyagok, illetőleg anyag- 105 keverékek, amelyeket a fentebb említett szilárd anyagokkal homogenizálunk és amety homogenizált anyaghoz az elérendő cél szerint választott hatóanyagokat elke­verjük. E bekezdés második csoportjában 110 említett kenőcsszerű anyagok megfelelő konzisztenciában bizonyos esetekben ön­magukban is elegendők lehetnek a töltő­anyag alapjául. Mindezen anyagok kom­binációinál a fentebb említett fizikai és/ 115 vagy vegyi elválasztást biztosító eljáráso­kat is alkalmazhatjuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom