120757. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nemesítőhatások előállítására cellulóztartalmú textilanyagból álló sík alakzatokon (kelméken)
Megjelent, 1939. évi június hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 120757. SZÁM. XIV/e. OSZTÁLY. — H. 10260. ALAPSZÁM. Eljárás nemesítőhatások előállítására cellulózatartalmú textilanyagból álló sík alakzatokon (kelméken). Heberlein & Co. A.-G. gyári cég Wattwil, St. Gallen (Svájc), mint Dr. Hohenemser Kurt, Berlin-Johannisthal-i kikós jogutódba. II. pótsíabadalom a 117684. 1. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1938. évi január hó 26-ika. Németországi elsőbbsége 1937. éri február hó 12-ike. A 117.684. 1. sz. törzsszabacíalom 1. és 2. igénypontjában védett eljárás szerint sikerül pergaxnentező és zsugorító nemesítőkezelés összeműködésével szöveteken © új és sajátságos hatásokat (el'fekteket) létesíteni úgy, hogy a szövetet egymásután helyileg határolt pergamentezőkezelésnek és zsugorítószer ugyancsak helyileg határolt behatásának tesszük ki, mi-40 mellett a két mintázat egymást részben fedi, anélkül azonban, hogy egymást egészen fedné. E kezelés folytán a zsugorítószerrel előállított minta a nem pergamentezett helyeken zsugorított és így •15 sűrített szövetrészek alakjában jelenik meg, míg a pergamentezett helyeken kívánsághoz képest csak enyhe árnyalatként ismerhető fel vagy teljesen eltűnik, mimellett még az egész szöveten 20 hullám- és dudorszerű kiemelkedések keletkeznek. Azt találtuk, hogy az így elérhető (a törzsszabadalom 3. vagy 4. igénypontjában külön is jellemzett) hatásokat még •25 lényegesen szépíthetjük, gazdagíthatjuk és kifejezőbbé tehetjük, ha a szövetre a duzzasztószer hatásával szembeni rezervaként pigmenttel kevert, lakkszerű anyagból való vízálló rezervát nyoma:30 tünk, amely azután a szövetben marad. Lakkszerű anyagok fogalma alá a találmány értelmében elsősorban nem cellulózatartalmú lakkszerű anyagok tartoznak, mint pl. polisztirol, klórkaucsuk; természetes gyanták, mint kolofonium, 85 kopál, stb.; ide tartoznak azonban a lakkszerű masszákat képező anyagok is, mint műgyantaelőkondenzátumok, pl. bakelitelőkondenzátumok vagy karbamid-formaldehidkondenzátumok, amelyek ugyan ^ vizes oldatban szerepelnek, azonban hevítéskor a roston kondenzálódás folytán lakkott alkotnak; végül ide tartoznak keményített növényi vagy állati eredetű fehérjeanyagok, mint formaldehiddel ke- 45 ményített fehérje vagy zselatin. Míg közönséges gumirezerva alkalmazásánál, amelyet isméit kimosunk, a zsugorítószerrel nem befolyásolt helyek kevésbé tömöttek, azaz jobban áttetszők lesznek, a já- 50 rulékos eljárásnál megvan iannak a lehetősége, hogy a zsugorított és nem zsugorított helyek világosságbeli különbségét kiegyenlítsük, vagy ellenkezőleg meg is fordítsuk. Nyilvánvaló, hogy a különben 55 is fellépő, a zsugorítás okozta dudor- vagy hullámihatás a világosságbeli ellentétek e változtatásával sajátságos mjódon módosítható. Aszerint, amint a transzparenshatást 60 rezeryanyomlás vagy közivetlen rányomás útján állítjuk elő, különböző módon járhatunk el. Mindkét esetben természetesen a pigmenttartalmú vízálló rezervát az áttetsző mintázatokkal ellátott szövetre rá- 65