120757. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nemesítőhatások előállítására cellulóztartalmú textilanyagból álló sík alakzatokon (kelméken)

Megjelent, 1939. évi június hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 120757. SZÁM. XIV/e. OSZTÁLY. — H. 10260. ALAPSZÁM. Eljárás nemesítőhatások előállítására cellulózatartalmú textilanyagból álló sík alakzatokon (kelméken). Heberlein & Co. A.-G. gyári cég Wattwil, St. Gallen (Svájc), mint Dr. Hohenemser Kurt, Berlin-Johannisthal-i kikós jogutódba. II. pótsíabadalom a 117684. 1. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1938. évi január hó 26-ika. Németországi elsőbbsége 1937. éri február hó 12-ike. A 117.684. 1. sz. törzsszabacíalom 1. és 2. igénypontjában védett eljárás szerint si­kerül pergaxnentező és zsugorító neme­sítőkezelés összeműködésével szöveteken © új és sajátságos hatásokat (el'fekteket) létesíteni úgy, hogy a szövetet egymás­után helyileg határolt pergamentezőkeze­lésnek és zsugorítószer ugyancsak helyi­leg határolt behatásának tesszük ki, mi-40 mellett a két mintázat egymást részben fedi, anélkül azonban, hogy egymást egészen fedné. E kezelés folytán a zsugo­rítószerrel előállított minta a nem perga­mentezett helyeken zsugorított és így •15 sűrített szövetrészek alakjában jelenik meg, míg a pergamentezett helyeken kívánsághoz képest csak enyhe árnya­latként ismerhető fel vagy teljesen el­tűnik, mimellett még az egész szöveten 20 hullám- és dudorszerű kiemelkedések ke­letkeznek. Azt találtuk, hogy az így elérhető (a törzsszabadalom 3. vagy 4. igénypontjá­ban külön is jellemzett) hatásokat még •25 lényegesen szépíthetjük, gazdagíthatjuk és kifejezőbbé tehetjük, ha a szövetre a duzzasztószer hatásával szembeni rezer­vaként pigmenttel kevert, lakkszerű anyagból való vízálló rezervát nyoma­:30 tünk, amely azután a szövetben marad. Lakkszerű anyagok fogalma alá a talál­mány értelmében elsősorban nem cellu­lózatartalmú lakkszerű anyagok tartoz­nak, mint pl. polisztirol, klórkaucsuk; természetes gyanták, mint kolofonium, 85 kopál, stb.; ide tartoznak azonban a lakk­szerű masszákat képező anyagok is, mint műgyantaelőkondenzátumok, pl. bakelit­előkondenzátumok vagy karbamid-for­maldehidkondenzátumok, amelyek ugyan ^ vizes oldatban szerepelnek, azonban heví­téskor a roston kondenzálódás folytán lakkott alkotnak; végül ide tartoznak ke­ményített növényi vagy állati eredetű fe­hérjeanyagok, mint formaldehiddel ke- 45 ményített fehérje vagy zselatin. Míg kö­zönséges gumirezerva alkalmazásánál, amelyet isméit kimosunk, a zsugorítószer­rel nem befolyásolt helyek kevésbé tömöt­tek, azaz jobban áttetszők lesznek, a já- 50 rulékos eljárásnál megvan iannak a lehe­tősége, hogy a zsugorított és nem zsugo­rított helyek világosságbeli különbségét kiegyenlítsük, vagy ellenkezőleg meg is fordítsuk. Nyilvánvaló, hogy a különben 55 is fellépő, a zsugorítás okozta dudor- vagy hullámihatás a világosságbeli ellentétek e változtatásával sajátságos mjódon módo­sítható. Aszerint, amint a transzparenshatást 60 rezeryanyomlás vagy közivetlen rányomás útján állítjuk elő, különböző módon jár­hatunk el. Mindkét esetben természetesen a pigmenttartalmú vízálló rezervát az át­tetsző mintázatokkal ellátott szövetre rá- 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom