120731. lajstromszámú szabadalom • Fogaskerekes, fokozatos közlőmű motors járművekhez

6 130731. elérte azt a helyzetet- melyben mindkét (Q, R) tekercs egyidejűleg van az áram­forráshoz csatolva, az átmenet az első se­bességről a másodikra az erőátvitel meg-5 szakítása nélkül végbemegy. A második fokozat a (c) tengelyt (6. ábra) eleinte még az első fokozat kapcsolójának zárt állapotában hajtja. A (c) tengely ékkor gyorsabban forog mint az (e) kerék (k) 10 agya és e mozgás az (E) tengelykapcsoló (T) villamos kapcsolóját arra kényszeríti, hogy a 8. ábrán teljes vonallal jelölt hely­zet hői a szakadozott vonallal rajzolt hely­zetbe térjen át. A villamos kapcsolónak 15 ennél a mozgásánál a (Q) mágnes lek eres árammenlcssé válik. Az első fokozat ten­gelykapcsolója tehát ténylegesen csak akkor oldodik, miután a második fokozat tengelykapcsolója az erőátvitelt átvette. A 20 fel tűnte lett megoldás egyik különlegessége egyébként abban van, liogy a sebességfoko­zatok önműködő oldása a magasabb foko­zatok bekapcsolásakor a hajtőit tengely bármely forgásirányánál végbemegy, mert 25 a (T) villamos kapcsoló kettős kap­csolóként való kialakítása folytán mintegy két kapcsolási irányt létesítettünk, melyek mindegyike a hajtő (b) tengelynek csak egy meghatározott forgásirányánál lép So működésbe. Amikor a második menetről a harmadikra kapcsolunk, a megfelelő folyamat megismétlődik, mert az (A) vil­lamos kapcsoló átváltásakor a két (R, S) mágnes-tekercs meghatározol! ideig egy-35 szerre kap áramol, mire az (S) tekercs révén bekapcsolt fokozat az (R) tekercs­hez tartozó (T) villamos kapcsoló hely­zetváltozását idézi elő. Természetesen villamos árammal történő 40 kapcsolásnál is alkalmazhatjuk a -1. ábra szerinti utánkapcsoló szerkezetet. Az után­kapcsolást itt az (M) villamos kapcsoló végzi, mely a (Y) kapcsolórészt a (W) áramforrásra csatolni képes. Iia az (M) 45 kapcsolót zárjuk, akkor a két (Q. H mág­nestekercs a (v) vezetéken át, az önmű­ködő (T) kapcsoló megkerülésével kap áramot. Minthogy az (A) kézi forgaty­tyúval a (V) kapcsolót az (U) kapcsoló-50 résszel egyidejűleg mozgatjuk, mindig csak az (A) kapcsolónál beállított fokozat rete­szelődik el, egyébként azonban a (V) villamoskapcsolónál levő érintkezők kes­keny alakja folytán nincs mód arra, hogy 55 esetleg egyszerre két tengelykapcsoló rete­szelődjék el. A villamos kapcsolónak tehát, olyan a szerkezete, hogy az (A) forgattyú­nak az I. fokozatról a II. fokozatra történő mozgatásakor, bekapcsolt (M) reteszelő­szervvel, először az első fokozat elretesze- 60 lése szűnik meg, mert röviddel a mozgás kezdete után a (V) kapcsolórészben levő érintkezőujj a megfelelő érintkezőt már elhagyja. Csak ezután következik az (U) kapcsolórészben az (R, Q) tekercsek egy- 6f> idejű bekapcsolása és ettől függően a (Q) tekercs önműködő kikapcsolása a hoizzá­tartozó (T) villamos kapcsoló révén. A további mozgásnál az (U) kapcsolórész­beu levő érintkezőujj is elhagyja az első 70 menet érintkezőjét és csak ebez csatlako­zóan éri el a (V) kapcsolórész erintkező­ujja azt az érintkezőt, amely az (R) mágnes-tekercset közvetlenül az áramfor­rással köti össze. A villamos kapcsoló szer- 75 kezet megoldása tehát olyan, hogy hibás kapcsolások semmiesetre sem lehetsége­sek, sőt módunkban áll bekapcsolt el­releszelés mellett valamely fokozatról tet­szésszerinti más fokozatra tovább kap- s-> csökni anélkül, hogy ez bajt okozhatna. A 8. ábrán végül még egy további, (X) villamQs főkapcsoló van, mely az egész villamos berendezést a (W) áramforrás­ról lekapcsolhatja. Az (X) kapcsoló mű­ködlelése tehát azt eredményezi, hogy a (b, c) tengelyek között minden kapcsolat megszűnik, még pedig tekintet nélkül az (A) fokozatkapcsoló mindenkori helyze­tére. Ha az (X) kapcsolót ismét zárjuk, 90 tehát a rendes állásába hozzuk, akkor ismét helyreáll az (A) forgattyú helyze­tének megfelelő állapot. Az (X; kapcsoló működési módja tehát pontosan ugyanaz, mint a főtengelykapcsoló működési módja 95 a szokásos aiiIomohi 1 haj fásoknál, csakhogy az ismerteiéit példában ezt a hatást lé­nyegesen egyszerűbb eszközökkel és a leg­kisebb tér- és súlyíolhasználás mellett ér­jük el. 100 A villamos kapcsolásoknál előforduló előforduló kapcsolási lehetőségek hasonló módon a kapcsolásra alkalmas egyéb se­géderőknél, tehát nyomógáz vagy nyomó­folyadékok használatakor is adva vannak. 105 A (3—8. ábrákból közvetlenül kitűnik, hogy az új közlőmű nyomógázas vagy nyomó­folyadékos vezérlés alkalmazása esetén is a legegyszerűbb eszközökkel megvalósít­ható, úgyhogy ilyen vezérlésre nem szűk- 110 séges példát ismertetnünk. Szabadalmi igények : 1. Fokozatos közlőmű motoros járművek­hez,, állandóan kapcsolódó fogaskere­kekkel, melyeknél a sebességváltás az 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom