120717. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szulfidpor pörkölésére

Megjelent 1939. évi június hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 120717. SZÁM. XII/cl. (IV h/1.) OSZTÁLY. — M. 11275. ALAPSZÁM. Eljárás szulfidpor pörkölésére. • Metallgesellschaft Aktieng-esellschaft cégr, M/m. Frankfurt. A bejelentés napja 1938. évi április hó 12-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi június hó 19-ike. Szulfidpornak, pl. az usztatási nedvesfsé,gt'ől kellően megszabadított töménységű szulfid-, pl. kénkova-, cinkfénypornak a porszéntüzelés. elvq alapján foganatosított lepörkölése már ismeretes. Ennél az eljárásnál a poralakú szulfidokat, a pörkölés tartania alatt, pörkölési légáramokkal, lebegésben tartották. A pörkölési gázok melegét azután, némely etsetben, gőz fejleszf 0 lésére használták fel és ezt követőleg a pörkölt anyagot a pörkölési gázokból portaiakban leválasztották. Megkísérelték már az ily pörkölési eljárásoknál az égvénynek durvább és lehetőleg darabos alakban való előállítását is. E célból a szulfidpor pörkölése folytán létesült lángot fujtatókénit (ciklon) kialakított térbe fujtatták, melyben az égvény levált. Egy másik eljárásnál oly üzemi viszonyokat létesítettek, melyeik 0 lehetővé tették az ércpomak lebegő állapotban való pörkölését, ismert szerkezetekkel, pl. Dwight-LIoyd-féle zsugorító&zalagokkal vagy más kemencékkel foganatosított zsugorítással egybekötve. A má-25 sodik fokozatban, a darabosításon kívüíesetleg még az ércporlángból lecsapott anyag pörkölésének utolsó résziét is el lehetett végemi. A pörkölésnél rendesen fontos a:

szulr 30 fid messzemenő kéntelenítése és így szabad ércporláng kifejlesztéséről kell gondoskodni, melyben a szulfid és az oxigén (pörkölőlevegő) elegyének elegendő alkalma van arra, hogy lehetőleg az oxir 35 dációs folyamat befejezéséig reagáljon anélkül^ hogy a por egy része, idő előtt részben leválna, pl. a lángnak a kernencer falba ütközése folytán. Mily módon foganatosítható az ily pörkölési eljárás, az önmagában is-meretes. A láng kiíalazott térben jo fejleszthető ki, mely pl. hengeres vagy. kupalakú lehet, mimellett, az egész for lyamat kivitelétől függ, vájjon a reakciós teret vízszintesen, vagy pedig fölr vagy lefelé vagy dül'ő irányban,, vagy íüggőr 45 legesen helyezzük el, vagy esetleg még forgatjuk is. ' : A találmány célja, hogy a pörkölt érc és a pörkölési gázok áramából az ércet (ütköző felületeken lecsapassuk, úgyhogy 50 darabos vagy szemcsés alakba menjen át és emellett e felületek aként alakítassanak, hogy a lecsapódott anyag könnyen legyen eltávolítható. E célból a találmány szerint mozgásban, főleg forgásban tartott ütköző- 55 felületeket alkalmazunk, melyekbe a pörkölés vége felé a szilárd anyag ütközik. Az anyagot célszerűen a pörköl'őgázok röpítik a felületekre. Az ütkö.zöifelüle tekre tapadó anyagot 60 azután a pörkölési gázok áramán kívül fekvő körzetben távolítjuk el. Emellett nem feltétlenül szükséges, hogy a pörkölés már be legyen fejezve, amikor az érc az ütközőifelületeket éri„ hanem a pörkölés 65 utolsó része már az ércnek ütköző,felületekkel való érintkezése közben mehet végbe. ! A hőmérsékletet^ mellyel az érc az ütkör felületéket éri, a pörkölési eljárás mikéntje 70 és az érc minóműsége határozza meig. A hőmérséklet kb. a 900 és 1200 C° közötti körzetben fekszik, úgyhogy sók esetben elegendő a pörkölendő anyag zsugorítása, .