120704. lajstromszámú szabadalom • Anyag, tüzelő és eljárás belső elégésű motorok üzemének feljavítására

4 120704. egyes hengerek töltése egyforma s lényegileg a 2. ábra (B) hengerének felel meg. Alacsony fordulatszám esetén is egyenlő töltéseket kaphatnak a hengerek, ha az el-5 osztó hőfoka elég magas ahhoz, hogy az egész tüzelőmennyiséget elgőzöltesse. Ilyen viszonyok pl. nyáron léphetnek fel. Ha pl. forró napon a kocsi hosszabb időn át nagy sebességgel futott, a motor annyira 10 felmelegedhet, hogy a benne felhalmozott meleg elég ahhoz, hogy ha ezt követően lassan működtetjük is, a beszívott tüzelő az elosztóiban teljesen elpárologhasson. A magasabb hőfok és a magasabb sebesség 15 tehát elősegíti az egyenletes eloszlást; ennek folytán azokat a sebességhatárokat, melyek között jó eloszlás lép fel, különböző tényezők, mint a gép szerkezete,, a légköri viszonyok, a motor sebessége és 20 terhelése kombináltan befolyásolják. Rendes benzin használata állandóan egyforma sebesség és teljesen nyitóit szelep esetén, pl. hegymenetnél, a karburátor levegő-tüzelő viszonya 10.0 : 1 és 12.5 : 1 25 között van s azonos körülményeknél a legszegényebben táplált hengerben e viszony kb. 14: 1. Ilyen karburálorbeli levegő-tüzelőviszonyokat alkalmaznak a motor maximális teljesítményének elérésére 30 tökéletlen eloszlási viszonyok mellett. Megállapítottuk, hogy ilyen viszonyok mellett a legsoványabban táplált henger levegő-tüzelő viszonya kb. 11.0 : 1, a legdúsabb an táplálté pedig még dúsabb, mint 35 a 12.5 : 1 és 10.0 : 1 közötti karburátor viszonyé. Lefojt ás idején, pl. felmelegítés közben, vagy ha a légkör hideg, a karburátor levegő-tüzelő viszonya lényegileg dúsabb lehet mint 10.0:1; ugyancsak dú-40 sabb az elegy közvetlenül a szelep gyors nyitása után a felgyorsítás közben. A tüzelő oktánszáma és a levegő-Lüzelőviszony olyan tényezők, melyek a maximális teljesítményű és gazdaságosságú gé-45 pek tervezésénél is irányító befolvásúak. Ha az egyéb tényezők állandók, e két tényező hasznosságát a legnagyobb használható kompressziós arány HIT.IÍ fejezi ki, mely a még kopogás nélkül használható 50 legmagasabb kompressziós arány. A 3. ábrán a 2. ábra (A, B, C" hengereiben fellépő HUCR arányokat úgy tüntetjük fel, amint ezek a karburátor-levegő-tüzelőaránv és a tüzelőnek a karburátorban és 55 elosztóban való el párolgása változásai folytán módosulnak. A 3. ábra abszcissza léptékei a karb'urálor-levegő-tiizelő-arányoknak és az elosztóvezetékből kilépő tüzelő elgőzölt százalékainak felelnek meg. A baloldali or- 60 ainálalépték a legnagyobb hasznos kompresszió viszonyt, a jobboldali a (C) henger levegő-tüzelő-arányál adja meg. A 3. ábra (A, B. C) görbéi a 2. ábra (A. !B) és (C) hengereinek legnagyobb hasznos kom- 65 pressziós értékeit a karburátor levegő-tüzelőarányának és az elosztóból kilépő elpárolgott tüzelő százalékarányának változásaival kapcsolatban tüntetik fel. Egyrészt összehasonlítás céljából és másrészt inert 70 a legszegényebb (A) henger elegye rendszerint nem változik nagy mérvben, csak azokat az eseteket vesszük itt tárgyalás alá, melyekben a legszegényebb henger elegye állandó és 14 : 1 nagyságrendű. Ah- 75 hoz, hogy ez az (A) henger állandó levegő-lüzelő arányt kapjon még akkor is. amikor a karburátorban és elosztóban elpárolgó tüzelő-százalék csökken, a karburátor levegő-tüzelő-arányát dúsítani kell. 80 A (B) hengerről feltételezzük, hogy ugyanolyan összetételű és elegy-arányú keveréket kap, mint aminőt a karburátor szolgáltat. A (Cl hengerről viszont azt tételezzük fel, hogy a (B) hengerével azonos 85 töltésen kívül még azt a folyós tüzelőrészl is megkapja, mely teljesen egyenletes elosztás esetén az (A) hengerbe jutott volna. A (C) henger keveréke a legdúsabb; elegy -arányai a jobboldali ordinála-léptéken ol- 00 vashalók le. A 3. ábrán a (B) görbe a.zl mulatja, hogy a (B) henger legnagyobb hasznos kompressziós értéke az elegy-aránnyal változik. A görbének legalacsonyabb pontja azt mutatja, hogy e hengerben a kopogási hajlam akkor a legnagyobb, ha a hengerben-• a levegő-tüzelő' arány kb. 13.8:1. Azt a levegő-tüzelő arányi, amelynél a kopogási hajlam legnagyobb, maximálisan kopogtató levegő-tüzelő aránynak nevezik. Ennél az aránynál dúsabb vagy szegényebb elegyek a hengerben kisebb kopogási hajlamúak s a kopogási hajlam csökkenése fokozatosan annál nagyobb, mennél dúsabb vagy szegényebb az elegy-arány. Az (A) görbéből kitűnik, hogy ha a karburátorban és elosztóban elpárolgott tüzelő százalékos száma csökken és ennek megfelelően a karburátor levegő-tüzelő 110 arányát dúsítjuk, hogy az (A)-hengerben állandó levegő-lüze'ő arányt tarthassunk fenn, — az (A) henger legnagyobb hasznos kompressziós aránya is emelkedik, dacára annak, hogy levegő-tüzelő aránya 115 állandó marad. Ez annak a követke.zménye, hogy az (A) hengerbe jutó tüzelő fokozatosan könnyebb végekből áll, me-