120691. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostszalag, különösen mesterséges cellulóza-gyapjúból álló rostszalag előállítására

Megjelent 1939. évi jiinius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 120691. SZÁM. XIV/a/1. OSZTÁLY. — S- 17315. ALAPSZÁM. Eljárás rostszalag, különösen mesterséges cellulóza-gyapjúból álló rostszalag előállítására. Spinnfaser Aktiengesellschaft cég-, Kassel-Bettenhauseu (Németország-). A bejelentés napja 1938. évi március hó 22-ika. Németországi elsőbbsége 1937. évi április hó 7-ike. Rostszalagoknak kár tolólécekkel ellátott pamutipari léces kártológépeken való elő­állítását az a körülmény korlátozza, hogy csak olyan rostszálakat dolgozhatunk fel, 5 amelyek hossza nem nagyobb két szom­szédos kártolóléc közötti távolságnál. Ha a kártolólécek egymásközötti távolsága, azaz a szomszédos lécek tűinek egymástól való távolsága kisebb, vagy pedig a szálhosszú-10 ság nagyobb, a kártoló eltömődik és a kár­tolt szalag szabályos képződése lehetet­lenné válik. Ez az oka annak, hogy asA eddig használatos léces kártológépek, ame­lyek pamut- és más hasonló rövid szálak 15 esetében kitűnőiéin beváltak, hosszabb szálú anyagok esetén, mint amilyeneket 50, 80, 100 vagy több milliméteres hosszúságiban más textilipari ágakban előnyösen alkal­maznak, nem használhatók. Nem lehet-20 séges ugyanis az, hogy a hosszabbszálú anyagra való áttéréskor a léctávolságokat egyszerűen magfelelően megnöveljük, mi­vel ekkor a szálaknak már nem volna meg lécről-lécre a helyes vezetése. íb A találmány szerint azonban már le­hetségessé válik a léces kártológépek oly­módon való kialakítása és üzemhentarlása. hogy velük 50 vagy több milliméteres, hosszúszálú anyagot kifogástalanul dolgoz!. 30 hassunk fel kártolt szalagokká. A találmány abban van, hogy ugyanazon a kártológépen, váltakozó sorrendben, kü­lönböző bevonatú léceket alkalmazunk. Az egyik fajta lécbevonat az eddig szokásosnak 35 felel meg, azaz a lécek ismert módon hajlított vagy görbített tűkkel vannak el­látva, melyeknek végei az 1. ábra szerint körülbelül 740 í -os szögeit zárnak be a léc alapfelületével és melyek a rég ismert mó­don hatnak a kártolandó szálakra, Valá- 40 mely ismert bevonattal ellátott léc és a rákövetkező ugyanilyen léc közötti távol­ságot a leghosszabb feldolgozandó szál hosszúságának megfelelően választjuk meg, úgy, hogy e távolság legalább a szóiban- 45 forgó szálhosszúságnak feleljen meg. Az előbbi fajta ismert bevonatú lécek közé azonban a találmány szerint egy vagy több másfajta bevonattal ellátott léc van iktatva, amely az ismert bevonatnak megfelelő ki- 50 fejezett kártolóhatást lényegében nem fejt ki, hanem a szálas anyagot inkább csak si­mítja és párhuzamosítja. Ezt a második fajta bevonatot ezért az jellemzi, hogy a kam­póvégek a 2. ábra értelmében például 55 merőlegesek vagy gyakorlatilag merőlege­sek a lécfelületre;. Középhosszú, például 50, 60 vagy 70 milliméter hosszúságú anyag feldolgozása esetén két normális bevonatú léc között egy új, simító bevonattal el- 60 látott lécet helyezünk el, még hosszabhl szálú anyag esetén pedig két normális be­vonatú léc közé két, három vagy több si-1 mító bevonatú lécet helyezhetünk. A találmány szerinti eljárás lényeges 65 előnye az, hogy korlátozott mértékben, a simító bevonatú lécek is kártolóhatásúak, anélkül azonban, hogy e lécek megakadá­lyoznák azt, hogy a fődob azokat a szála­kat, amelyeket a kártolóléoek valamelyike 70 visszatart, jól kisimíthassa. Ha ugyanis ez nem lehetséges, a léces kártológép gyorsan eltömődik. Minthogy a függőleges irányú, inkább simító kampók is megtartják, bár

Next

/
Oldalképek
Tartalom