120682. lajstromszámú szabadalom • Eljárás meghatározott viszkozitású kenőolajok előállítására
130682. 3 Adag Kontaktolajmennyiség a reakció előtt Kontaktolajmenayiség a reakció után Benzinadag 5 A1C1S -adalék Kapott reakciótermék (felső réteg) . . Maradékbenzintartalom Középolajtartalom Kenőolajtartalom 10 Kenöolajsűrűség 20°-on Viszkozitás 50°-on . . a felső rétegben 1 7000 g 7750 g 15000 g 200 g 14450 g 32,0% 11,2% 52,8% 0,858 20,85 E° 2 7750 g 8550 g 15000 g 200 g 14400 g 31,1% 11,0 % 53,6°/0 0,857 18 E° 8550 g 7250 g 15000 g 200 g 1.6500 g 35,0% 12,3% 62,0% 0,857 15,8 : E° 7250 g 7650 g 15000 g 200 g 14800 g 24,6<»/0 13,4% 59,8% 0,856 15,5 E° 7650 g 8950 g 15000 g 200 g 13900 g 24,0% 14,6% 54,1 % 0,856 17,3 E° 6. Példa: A kondenzálás tarlamának befolyása a kapott kenőolajok viszkozitására az alábbi 15 kísérletekből tűnik ki: Kavaróműves autoklávban az előző kísérletekből származó, 6650 súlyú koiitakolajréfeghez 150 g" aluminiumkloridot és 15.000 g krakkbenzint adtunk. A hőmérsékletet a kavaróműves 20 autoklávban először 4 órán át 20°-on tartottuk, azuLáii pedig 8 órán át 50°-ra fokoztuk. Azután a reakciótermékeket leülepedni hagytuk és a felső rétegből próbát vettünk. A maradékbenzin ledesztil-25 lálása és a nem eléggé kondenzált középolajoknak ezt követő vákuumdesztillálással. való eltávolítása után 49°/o termelési hányaddal olyan kenőolaj: maradt vissza, melynek viszkozitása 50°-on 16.8 E° volt. 30 Azután 4 órán át azonos, 50°-öt kitevő hőmérsékleten tovább kondenzáltunk és 1 óra multán próbát vettünk. A reakciótermék 49.40/b olyan kenőolajat tartalmazott, melynek viszkozitása 50°~on 19,7 E° volt. A 35 kondenzálás tarlamának 4 órával való további meghosszabbítása a reakciótermék kenőolajtarlalmát 50,40/0-ra fokozta és a kapott kenőolaj viszkozitása 20.8 E° volt. A mindenkor a felső rétegből vett próbá-40 kai az előbb leírt módon, savval, lúggal és vízzel végzett mosással és ezt követő szárítással feldolgozzuk. További kísérletekkel azonos kondenzálási hőmérséklet alkalmazása mellett a kon-45 denzálás tartamának és a kondenzálószer mennyiségének a kapóit kenőolajok viszkozitására való befolyását mutattuk ki és pedig azt találtuk, hogy a kondenzálási tartamának meghosszabbításával és az alu-50 miniumklorid mennyiségének fokozásával viszkózabb olajokat és magasabb hőmérsékleteknek és rövid kondenzálási tartamoknak alkalmazásával csekélyebb viszkozitású híg olajokat kapunk. 7. Példa: 55 Kavaróműves autoklávban 9520 g kontaktolajhoz 200 g friss aluminiumkloridot és 15.000 g krakkbenzint adtunk. A hőmérsékletet a kazánban 60 órán át 20°on tartottuk és a re akciókever éket erősen ka- 60 vártuk. A reakció; befejezte után 14.650 g súlyú, a reakciófermékekel tartalmazó felső réteget kaptunk, míg a további reakciókhoz alkalmazandó, 10.050 g súlyú kontakolaji a kazánban maradt. A felső réteg- 65 nek az előző példákban leírt módon történő feldolgozásával 7280 g olyan kenőolajat kaptunk, mclvnek viszkozitása 50 C°-on 27,2 E" volt. S. Példa: 70 Kavaróműves autoklávban 8650 g kontakLolajiboz 150 g friss aluminiumkloridot és 15.000 g krakkbenzint adtunk. Azután az egészet 18 órán át 20°-on kavartuk és ennek befejeztével fa kazánból 75 11.200 g súlyú felső réteget vontunk el, A kapott, 7290 g súlvú kenőolaj: viszkozitása 50 C°-on 20,5 E"0 volt. 9. Példa: Valamely a fentivel azonos kavarómű- 80 ves autoklávban 15.000 g krakkbenzint 1 súlyszázalék friss aluminiumkJoriddal (100 0/0 AICI3 ) és 11.250 g súlyú kontakolajjal 50°-on behatásra hoztunk és a kondenzálást 4 óra multán megszakítottuk. 85 Ily módon 15.290 g súlyú felső réteget kaptunk, mely feldolgozásakor 7040 gsúlyú olyan kenőolajokat eredményezett, melyek viszkozitása 50 O-on 15,5 E° volt. Szabadalmi igénypont: 90 Eljárás benzinszerű szénhidrogének polimerizálásával kapott szintézises kenőolajok viszkozitásának befolyásolására
