120682. lajstromszámú szabadalom • Eljárás meghatározott viszkozitású kenőolajok előállítására
2 120682. a kondenzálószer mennyiségétől és a kondenzálásnál alkalmazott hőmérséklettől való függősége tűnik ki. Az 1—5. példákban mindenkor 5 olyan egyes vizsgálatot 5 foglal Lünk össze, melyeket azonos kísérleti feltételek melleit egymás után végeztünk. A kondenzálás tartama minden esetben 12 óra volt. Különbözők voltak az alkalmazott hőmérsékletek és a kondenzálősze-10 reknek mindegyik egyes reakció kezdete előtt hozzáadott mennyisége. A kondenzálási folyamatot mindenkor az alábbi1 módon foganatosítottuk: 50 liter térfogatú kavaróműves aulo-15 klávba aluminiumklorid kettős vegyületének ahhoz a mennyiségéhez, mely a|luminiumkloridnak és a krajkkbenzin részleteinek egymásra való hatásából az előzőleg lefolyt reakciókban képződött, 15000 20 g szárított krakkbenzint és mindenkor valamely meghatározott mennyiségű friss .aluminiumkloridot adunk. A kazán tartalmát a kondenzálásnak 12 órát kitevő egész tartama alatt erősen kavarjuk és 25 a hőmérsékletet eközben az egyes pél-i dáknál megadott módon fokozzuk. A hőmérséklet fokozásának időbeli lefolyása az egyes példáknál különböző-. A 12 órán át tartó kondenzálási idő elmultával a ka-30 varóműves kazánt szobahőmérsékletre lehűlni hagyjuk, amikor is a kontaktanyag olajos rétegként a fenékre ülepedik. Ettől a kontaktréteglől a képződött kenőolajat és a kenőolajjá át nem alakított benzin-35 részleteket tartalmazó felső réteget különválasztujk. Ezt a réteget savval és lúggal kezeljük, azután vízzel mossuk és ezt követőleg szárítjuk. A szártíott reakciőtermékről azután a reakcióban részt nem vett benzint 180 C°-ig ledesztilláljuk. Ezt íO a párlatot a következő táblázatokban maradékbenzinnek nevezzük. A közönséges nyomáson végzett desztillálásnál fennmaradó maradékot azután 5 mm Hg nyomáson 200 O-ig vákuumdcsztillációnak vetjük alá, 45 melynél a kenőolaj a desztilláció maradékaként marad vissza. A vákuumdesztillációnál átmenő párlatot az alábbi táblázatokban középolajnak nevezzük. A reakciótermékeket tartalmazó felső rétegnek 50 maradékbenzin-, középolaj- és kenőolajtartalmát a táblázatokban a krakkbenzin ho zz á ado 11 mennyiségé re vonatko z tatot t súlyszázalékokban adtuk meg. A kapott kenőolajok fizikai jellegének jellemzésére 55 továbbá a viszkozitásokat 50 C°-on. valamint a sűrűségeket 20 C°-on adtuk meg. í, Pélcla: 5 kísérletet foganatosítottunk, melyeknél. a konlaklolajréteghez mindenkor a 60 kondenzálás kezdete előtt a benzin hozzáadott mennyiségére vonatkoztatott 0,5 súlyszázalék aluminiumkloridot adtunk. A kondenzálási hőmérsékletet mindegyik reakció folyamán fokozatosan növeltük és pedig 65 2 órán át 20'-on. 1 órán át 50°-on és 6 órán áL 70"-on kondenzáltunk. Az egyes kísérleti adatokat, és eredményeket az alábbi táblázat tartalmazza: Adag Kontaktolajmennyiség a reakc'ó előtt Kontaktolajmennyiség a reakció után Benzinadag AlCl3 -adalék Kapott reakciótermék (felső réteg) . . Maradékbenzintartalom i felső Középolajtartalom Kenőolajtartalom Kenőolajsűrűség 20°-on Viszkozitás 50°-on . . rétegben 1 7330 g 8055 g 15000 g 75 g 14350 g 22,6% 21,4% 51% 0,858 8,55 E° 8055 g 9080 g 15000 g 75 g 14050 g 22,5% 13,2% 56,6% 0,853 8,04 E° 3 9080 g 8455 g 15000 g 75 g 15700 g 33,9% 16% 54 % 0,852 8,08 E° 4 8455 g 8980 g 15000 g 75 g 14550 g 32% 14% 48% 0,852 7,95 E° 5 70 8980 g 15150 g 15000 g 75 g 15150 g 75 32% 20°/o 48% 0,858 8,16 E° 80 2. Példa: A következő 5 kísérletnél a kondenzálás kezdete előli a reakciókeverékhez mindenkor a krakkbenzin hozzáadott 85 mennyiségére vonatkoztatott 1 súlyszázalék aluminiumkloridot adtunk és mindenkor 2 órán át 20°-on. -1 órán át 50°-on és 6 órán át 70"-on kondenzál Lünk. Az 1. példához viszonyíLva azonos kondenzálási hőmérsékleteken és azonos kondenzálási tar- 90 tam melleit nagyobb aluminiumkloridmennyiség alkalmazásával nagyobb viszkozitású kenőolajokat kaptunk. Az egyes kísérleti adatokat és eredményekcL az alábbi táblázat tartalmazza: 95
