120670. lajstromszámú szabadalom • Rugósbetét matracokhoz, kárpitozott bútorokhoz s hasonlókhoz és eszköz, valamint eljárás annak előállítására

Megjelent 1939. évi jiinius hó 1-én. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRŐSÁA SZABADALMI LEIRAS 120670. SZÁM. VlII/f. OSZTÁLY. — K. 14004. ALAPSZÁM. Rugósbetét matracokhoz, kárpitozott bútorokhoz és eszköz valamint eljárás annak előállítására. Dr. Holló Géza oki. vegyészmérnök, Budapest, mint Kiss Gyula szabósegéd, budapesti lakós jogutódja A bejelentés napja 1937. évi július hó 10-ike. Az eddig használatos rugósbctéteknek az a hátránya, hogy a használatban nem tartósak, az egyes tekercsrugótagok egymáshoz való kapcsolata nem tökéletes, hamar 5 kilazulnak, ennek következtében könnyen maradandó alakváltozást szenvednek, ami a matrac, stb. élettartamát, használhatóíságát megrövidíti. A találmány szerinti rugósbetétnél e hát-10 rányok nem állanak elő, az egyes tekercsrugótagok egymáshoz kapcsolása feszes és tökéletes, maradandó alakváltozást még egj'enlőtleii terhelésnél sem szenvednek, úgyhogy a matrac, stb. a használatban 15 kifogástalan és tartós, A találmány szerinti rugósbetét egymás mellett függélyesen elrendezett, tetszőleges menetszámú tekercsrugóból áll, mely a matrac, stb. belsejében foglal helyet. A 20 szomszédos tekercsrugók menetei vagy egymáson át vannak fűzve, vagy ismert kapcsokkal, stb. vannak egymáshoz kötve. A tekercsrugókat a kárpitos iparban úgy készítik, hogy a kemény vashuzalt 25 egyik végével megfelelő átmérőjű cséve dobjához erősítve, e csévére szorosan feltekercselik. A kész rugót ezután egy tartócsévére tekercseljük. Egy ilyen tartóeséve több rugótag készítésére való dróttekercset 30 hord. A tartóeséve olyan, hogy annak oldalsó, határoló karimájának bevágásába a huzal, illetve tekercs szabad vége beakasztható, úgyhogy a felcsévélt menetek nem szaladhatnak le, hanem mindig tetszés-35 szerinti számú menetet engedhetünk lei A esévéről rugalmasan leengedett menetek természetesen a cséve átmérőjénél jóval nagyobb átmérőjű menetekre ugranak szét. A csévedob átmérőjét olyanra választjuk, hogy a rácsévélt meneteket leengedve, ^ ío kívánt átmérőjű tekercsrugót adják, E tartócsévéről tehát egy rugptag magasságának megfelelő számú menetet engedünk le. Ezután közvetlenül a tartóeséve mellett, a belőle kivezető utolsó menet' 45 drótját, a tartócsévével együtt, elhajlítjuk és a rugótag menetein, lefelé haladva, a tartócsévét menetenként átfűzzük, amikoris minden menetátfűzésnél a tartócsévéről egy-egy úji menetet engedünk le. Ezh 50 által az első mellett, egy ahhoz hozzáfűzött, második rugótag keletkezik. Ha az első tag magasságát a második elérte, vagyis ha minden menetén egy szomszédos menet át van fűzve, akkor a drótot újból elhaj- 55 lítjuk és további meneteket leengedve, a tartócsévét a második rugótag menetein átfűzve, a harmadik rugótagot alakítjuk ki, E. műveletet addig folytatjuk, míg az egymás mellett sorakozó rugótagok a inat- 60 rac, stb. szélességét el nem érték, ekkor az első rugósor mellett új tartócsévével' új rugósort kezdünk és e sor meneteit az első rugósor menetein is átfűzzük. E műveletet addig folytatjuk, amíg pl. a matrac 65 nagyságának megfelelő rugórendszer teljesen el nem készül. Az egész rugórendszert azután oldalirányban négyszögletes stb. alakú keret között kifeszítve rögzítjük. Az így készült rugósbetét oldalirányban 70